Ukrajna

39 éve április 26-án következett be az emberiség történetének legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. A szomorú évforduló kapcsán az eurológus megnézte, hogy mennyire van biztonságban az EU lakossága a felrobbant négyes reaktor maradványaiból fennmaradt radioaktív sugárzástól.

Ukrajna minden rossz kihasználtsága ellenére hatalmas vagyoni és stratégiai érték. 25 millió hektárnyi kiváló minőségű földjei a világ csernozjom (feketeföld) készletének 30%-át adják, mezőgazdasági területeinek és élelmiszertermelő kapacitásainak összes értékét több mint 500 milliárd USD köré becsülik.

Mélységes aggodalmának adott hangot közleményében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint orosz dróntámadás miatt megsérült az egykori csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofág. Moszkva tagadja, hogy orosz támadás érte volna a létesítményt.

Teljes valótlanságot állítva kampányolt Nagy István agrárminiszter múlt héten, amikor a mezőgazdasági miniszterek tanácsát utolsó alkalommal elnökölte. Az Európai Bizottság kategorikusan cáfolta Nagy kijelentéseit, amelyeket a miniszter is csak homályos utalásokkal próbált alátámasztani.

Tegnap jelentette be Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja Kreml által beiktatott kormányzója, hogy tűz ütött ki az erőmű hűtőtornyaiban. Az ukrán ágyúzást okolta ezért, de nyugalomra intett, mondván, nem nőtt meg a sugárzás az erőmű környékén.

Magyarországon aligha létezik atompártibb közszereplő Aszódi Attilánál, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanáránál, aki bővítési kormánybiztosként is szolgált, amíg politikailag tolerálhatónak érezte. Ezek az ő szavai a Forbes magazinban 2022 márciusából, amikor Putyin hadserege háborús helyszínné tette a csernobili és a zaporizzsjai atomerőmű területét is:

Százezrek vesztették életüket vagy szenvedtek életre szóló sebesüléseket az Ukrajna ellen már több mint két éve tartó orosz invázió során, ám most egy elemzés azt is megerősítette, hogy a véres konfliktus érezhetően felgyorsítja a globális klímaváltozást.

A fehéroroszországi költőhelykre tartó sasoknak komoly kitérőt kell tenniük, hogy elkerüljék a harcokat. Volt olyan sas, ami 250 kilométerrel többet repült, hogy elkerülje a harcoktól sújtott területet.

Már közel nyolc éve (2014-ben) történt, hogy Oroszország különleges hadműveletbe kezdett Ukrajna területén, mikor V4NA-hírügynökség – ami Habony Árpád cége, Lánczi Tamás vendégszereplésével – Ukrajna kontójára, az orosz lapokkal együtt (Gazeta.ru, Trud, Argumenti Nedeli) az első súlyos konteóval rukkolt elő.

Az ukrán titkosszolgálatoktól származó bejelentések szerint Kijev arra készül, hogy újabb komoly támadást intézzen az Oroszországot és a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigetet összekötő kercsi híd ellen. A 18 kilométer hosszú 2018-ban átadott építményt már több támadás is érte, ám ezek csupán átmenetileg akasztották meg a vasúti és a közúti forgalmat.