vándorlás

Nem fenyegeti az éghajlatváltozás a hosszú távú repülés csúcstartóját, a kis godát, mivel az alaszkai vándormadár ügyesen felismeri a jó szelet a 11 ezer kilométeres útjához – állapították meg amerikai biológusok. A kis goda teszi meg a madarak közül a leghosszabb, megállás nélküli vándorutat: mintegy 11 ezer kilométert repül Alaszkából Új-Zélandra.

Tizenhat napi hallgatás után ismét előkerült Arnold, a tátrai békászó sas, aki alig egy hónap alatt repült el Szlovákiából Zambiába, 7500 kilométert megtéve jeladóval a hátán. Minden bizonnyal Kongóban kalandozott, ahol zavarják a műholdas vételt.

Befogták és egy ketrecben tartották az egyiptomi hatóságok azt a fehér gólyát, amelyet augusztus elején láttak el jeladóval a Nógrád megyei Pöstyénpusztán. A madár hátára erősített GPS-jeladót kémkedésre használható eszköznek vélték. Ménest a szabadulása után a védett területen élő élő egyik család levadászta és megette.

Egy új vizsgálat szerint a klímaváltozás elősegíti, hogy a terményeket támadó kártevők és betegségek elterjedjenek a világon.

2011-ben néhány vonuló madár, amely átszelte a Szaharát, jelentős késéssel érkezett észak-európai költőhelyére. A szakértők szerint 1950 óta ez volt az egyik legkésőbbi érkezés. Azért volt ez különösen meglepő, mivel a klímaváltozás következtében sok énekesmadár éppen hogy korábban érkezett a költőhelyre.

A klímaváltozás, a népességnövekedés, valamint az élelem- és vízhiány miatt a következő évtizedben tovább fog növekedni az otthonukat elhagyni kényszerülők száma – tájékoztatott jelentésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Az Észak-Itáliából télre Afrikába repülő fecskék útját követte nyomon egy olasz-svájci kutatócsoport. Háromszáz fecske segítségével sikerült rekonstruálni a migráció pontos útvonalát.