víz keretirányelv

A bécsi székhelyű Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) által koordinált, számos ország részvételével zajló Nemzetközi Duna-expedíció (Joint Danube Survey – JDS) során a Duna és főbb befolyóinak állapotát rendszeresen felmérik.

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédeli Tagozata szakértői anyagot állított össze, az akkumulátorgyárak szennyvíz NMP koncentráció határértékének meghatározási szempontjairól.

„Panaszom nyomán elindította az Európai Bizottság a debreceni CATL-akkumulátorgyár engedélyével kapcsolatos vizsgálatot” – jelentette be a Facebookon a párbeszédes Jávor Benedek.

Visszavonhatatlanul kiállt az Európai Bizottság vizeink védelme mellett. Az európai édesvizek megóvását célzó Víz Keretirányelvet ugyanis nem vizsgálják felül, így nincs kiút a tagállamok számára: továbbra is végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt kötelezettségeket.

Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben és rendszeresen, egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.

A duzzasztógátak hatalmas fenyegetést jelentenek a folyók ökoszisztémáira. Feldarabolják a vízfolyásokat, a természetes élőhelyek így már nem tudnak egymáshoz kapcsolódni. Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.

Vizeink állapota egyre romlik, és most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmét célozza. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ma publikált jelentése szerint vizeink állapota lehangoló: jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges. Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban.

A Duna-parti mobilgát terve a környezetvédelmi engedély ellenére sem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak: nem tartalmaz haváriatervet, sérti az EU-s vízkeretirányelvet, és ellentmond a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, ezért a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet megtámadja a római-parti mobilgát környezetvédelmi engedélyét.

Az Európai Unió Víz Keretirányelve értelmében a következő 6 évre újra el kell készíteni a vízgyűjtők kezelésének terveit (korábban tévesen fordítva: „vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés”), s kiindulási pontként meghatározni a „Jelentős vízgazdálkodási kérdések”-et. Tanulmányozva az állami vízügyi szervezet erre a célra rendszeresített honlapján található dokumentumokat, célszerűbbnek látszik annak véleményezése helyett egy önálló, átfogó helyzetfeltárást készíteni Hazánk vízgazdálkodásának…