vízhasználat

Az Átlátszó nemrég megírta, hogy a környezethasználati engedélye alapján a szegedi BYD-gyár vízfelhasználása annyi lesz, mint egy 50 ezres városé, az áramfogyasztása pedig nagyjából egy 120 ezer lakosú településnek felel majd meg. Vajon ez soknak vagy kevésnek számít? Ehhez a győri Audi és a kecskeméti Mercedes autógyár adatait hívták segítségül.

Az Orbán-kormány ökogyarmattá árusítja ki Magyarországot. A Rákosi és Kádár éra vas és acél országa után az antizöld Orbán rezsim a putyini atom és fosszilis energiahordozó kiszolgáltatottság fenntartása mellett a német autómultiknak adott állami támogatások után a dél-koreai és a kínai akkugyártó multiknak ad közpénzt, miközben azok a környezetszennyező üzemeikkel a természeti erőforrásainkat herdálják el.

Hazánk ipari fejlődési irányait alapvetően meghatározza az egyre növekvő mértékű akkumulátorgyártás. Súlyos probléma, hogy a nagy természetierőforrás-igényű, stratégiai fontosságú iparág jogszabályban előírt környezeti értékelése elmaradt, és számos esetben az egyes gyárépítések hatásvizsgálatát is nagy valószínűséggel „felszalámizták”.

Megvalósulni látszik a korábban hangoztatott kormányzati cél, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lett. A folyamatra a giga kínai, 35%-os világpiaci részesedésű CATL debreceni óriásberuházásának bejelentése tette fel a koronát. Ugyanakkor a hazánkban már működő akkumulátorgyárak  a környezetre kedvezőtlen tevékenységükkel váltak a múlt években a hírek szereplőivé.

A 2022-es év több ezer termelőnek az utolsó gazdálkodási évet jelenti a Dunától keletre. A szezon elejére kialakult 3-4-szeres műtrágyaárak, többszörös növényvédőszer és gépalkatrész árak, megduplázódott gázolajár a termelési költségeket olyan szintre emelte, amelyet az aszály miatt elvesző termés maradéka még a rekordárakon sem tudja kompenzálni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel.