vízhiány

Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk – mondta a miniszterelnök. Akkor mit csináltak 16 áven át?

Közel fél év kihagyás után újraindul a Greenfo zöld hét hírháttér podcast sorozata. Most is kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:

Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alábbi adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne…

A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett  klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is volt fontos a  Nagy Tavak…

Homokszigetek látszanak a Tiszában a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Vezsenynél. Annyira alacsony a vízállás, hogy a horgászstégek lábát sem borítja víz, néhány csónak a parton áll.  A forró nyarak okozta szárazság miatt egyre gyakoribb ez a látvány Magyarország második legnagyobb folyóján.

Kolumbia fővárosában, Bogotában olyan mértékű a vízhiány az El Niño éghajlati jelenség miatt, hogy a polgármester arra kérte a párkapcsolatban élőket: zuhanyozzanak közösen. Vagy, ha nem hagyják el a házukat, akkor ne is fürödjenek.

Bár még mindig jócskán akadnak, akik tagadják, hogy gyorsan változna bolygónk klímája, egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység miatt a légkörbe jutó szén-dioxid felmelegedést okoz, és ennek következtében megszaporodnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Például a szárazságok, amelyek a Pó-folyó völgyét, az olasz rizstermelés központját sem kímélik.

Súlyos vízhiánnyal néz szembe Mexikóváros, amelynek nagy része hónapokon belül kiszáradhat A metropoliszi régióval együtt mintegy 22 millió főnek otthont adó várost 2024 eleje óta sújtja aszály, a vízzel való takarékoskodás érdekében a hatóságok egyes területeken már korlátozták a vízhez való hozzáférést.

A ma még a világ legnépesebb, és legdinamikusabb gazdasági fejlődést produkáló országa Kína, mely többek között vízhiánnyal és demográfiai kihívással néz szembe.

A régi, használaton kívüli gátak többsége nagyobb kárt okoz, mint azt sokan gondolnák. Lebontásukkal javul a víz minősége és a biológiai sokféleség. Ennek járt utána a Road to Green legújabb epizódjában.