vízlábnyom

Az Átlátszó nemrég megírta, hogy a környezethasználati engedélye alapján a szegedi BYD-gyár vízfelhasználása annyi lesz, mint egy 50 ezres városé, az áramfogyasztása pedig nagyjából egy 120 ezer lakosú településnek felel majd meg. Vajon ez soknak vagy kevésnek számít? Ehhez a győri Audi és a kecskeméti Mercedes autógyár adatait hívták segítségül.

A fast fashion fogalma az új divattrendek gyors átfordulására és a tömegesen gyártott, olcsó ruházati cikkek keresletére utal. A blogon többször írtam már ennek káros környezetvédelmi, gazdasági és etikai vonatkozásairól, az ultra fast fashion berobbanásával azonban újra érdemes figyelmet szentelni a témának. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a termékek élettartamának rövidebb ciklusait hozta magával, hanem drasztikusan…

Szeptember 29-én ünnepeljük itthon és még számos országban a kávé napját. A nap eredete nem ismert, de évről-évre egyre több kávé fogyasztó és kávézó csatlakozik a kezdeményezéshez. A nap célja a kávé létezésének ünneplése mellett, a kávé társadalmi és környezeti hatásaira  való figyelemfelhívás is.

A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz hatására csökken a gazdasági haszonállatok termelékenysége és termékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. A kukorica lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.

Óriási, a felhasználó számára gyakorlatilag láthatatlan adatközpontok állnak a zökkenőmentes netezés mögött. Ezeknek óriási villamosenergia és hűtővíz igényeik vannak. A Google titkolta, de most kiderült, mennyibe kerül az ön kényelmesen netezése: 15 milliárd liter édesvízbe évente.

Ismerjük a mályvaféléket? Nagy rá az esély, hogy ebben a pillanatban legalább egy olyan ruhadarab van rajtunk, amely az e családból származó rostokat tartalmazza. Ez a rostfajta végigkísérte a történelmünket: a legrégibb lelet egy csaknem 8000 éves, pakisztáni sírból került elő, az ipari forradalom idején aztán nagyon elterjedt, és a mai környezetterhelő textilipar is használja.…

Ahogy sok más technológiai vállalat, az elmúlt években a Google is komoly lépést tett afelé, hogy minél kisebbre húzza össze az ökológiai lábnyomát. A Google az ivóvíz helyett másfajta megoldással hűtené a szervereit, de segíti és támogatja a jobb vízgazdálkodást is.

A Föld felszínének mintegy 70%-a vízzel borított, de ennek mindössze 1%-a édesvíz. Így az édesvíz az egyik legértékesebb természeti kincsünk, amit óvnunk kell. Ez létünk alapja, sok esetben azonban mértéktelenül pazaroljuk. Kevesen tudjuk például, hogy mennyi vizet használunk egy nap. A WWF Magyarország egy vízlábnyom-kalkulátorral szeretné tudatosítani és mérni az emberek vízhasználatát.

15.000 és 200.000 liter közé teszik az egy kg. marhahús előállításához szükséges víz mennyiségét. Hogy jönnek ki ezek a számok, és egyáltalán mennyire megbízhatóak a kalkulációk?

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a „vízlábnyom” egy új tanulmány szerint.