„Bős–Nagymaros” fogalommá vált, a növekedésre törő mérnöki mentalitás és a posztindusztriális ökológiai értékrendszer küzdelmének, egyúttal a hatalom és az ellenzék összeütközésének terepeként. Története azonban nem ért véget a rendszerváltással, de még az 1997-es, a hágai Nemzetközi Bíróság által hozott ítélettel sem.
Aligha van napirenden a csongrádi vízlépcső megépítése, de a helyieket izgatja, mivel a témát a tavalyi aszály idején kormánytagok is felvetették. A csongrádiak a strandjukat féltik, a térségben gazdálkodók vizet szeretnének. Bárhogy is lesz, a Körös-torok sorsa már megpecsételődött.
29 év egy emberöltő. Ezalatt a Duna-víznek csak az egyötödét engedték a határfolyó medrébe a magyar-szlovák határon. Négyötödét Szlovákiába, a folyammal párhuzamos oldalcsatornába terelik, hogy a bősi erőműben termelje a villamos energiát. A múlt század második felének jelszava a „Legyőzzük a természetet!” volt.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásának szubjektív története a Bős-Nagymarosi vízierőmé tükrében Scherer Péter narrálásával.
Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt – állapították meg kutatók. Eközben 40 százalékkal keskenyebb is lett a folyó.
A rendszerváltás óta a Bős-Nagymaros ügy lezáratlan, a politikai pártok az ügyet tabuként kezelik, szőnyeg alá söprik. Pedig érdemes lenne végre tisztázni a vitatott kérdéseket, hiszen ez az ügy hatalmas gazdasági kárt okozott a rendszerváltás idején, és a következményeket a mai napig nem hevertük ki.
Legalább három vízlépcsőre lenne szükség a Duna magyarországi szakaszán ahhoz, hogy a folyó az év jelentős részében korlátozás nélkül hajózható legyen – írta a Magyar Nemzet a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetségére hivatkozva.
A rendszerváltás idején a bős–nagymarosi vízi erőmű épülő betonkolosszusait nevezték a természetvédők Dunaszaurusznak. A zöldeknek hála, a vízlépcsőrendszer hazai része nem készült el, ám a bősi erőmű üzemeltetéséhez még a létező Csehszlovákia Dunacsúnnál önkényesen elterelte a folyamot. A mederáttöltés következtében a Szigetköz jelentős ökológiai károkat szenvedett. Az, hogy miként lehetne orvosolni a bajt – újabb…
Szabó Marcel ombudsmanhelyettes szerint elfogadhatatlan a drávai vízlépcső, a belvíz túlzott elvezetése pedig aszályhoz vezethet. A jövő nemzedékek szószólója a víz világnapja kapcsán a Dráva folyó természet közeli, vadvízi állapotának megőrzésére és a csapadékvíz ésszerűbb mezőgazdasági hasznosításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
Talán a generációváltás a megoldás kulcsa. Lehet eredményt elérni, ha a Trianon-szindróma nem húz vissza bennünket. Sajnos a tavaly még reálisnak látszó gyors megállapodás hajója már elúszott, odaát is úgy gondolhatták, hogy lassabban a testtel. Pedig sürgős lenne végre megegyezni a mostani – 1995 óta „ideiglenes” – vízpótlást felváltó új rendszerről – nyilatkozta Baranyai Gábor,…