vízpótlás

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését. Aszályok után az özönvíz: ami most történik, nem segít a vízpótlásban – Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus elmagyarázta a válaszonlinenek, hogyan változik a vízkörforgalom Magyarországon.

Az elmaradt 1000 milliárdos vízpótlás legendáriumához, avagy, miért kell örülnünk annak, hogy elmarad a tervezett gigantikus Duna-Tisza közti ezermilliárdos vízpótlásnak beállított támogatási mutyi?

Az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól, valamint az általa okozott károk mérséklésének módjairól tanácskoztak ma a Balatonnal foglalkozó szakértők Tihanyban. A szakértők szerint 2040 és 2060 között csak alkalmanként kell majd a tó vizét pótolni, utána viszont már rendszeresen.

Az elmúlt időszak csapadékos időjárása árhullámokat hozott. A megnövekedett vízmennyiséget a vízügy – már a jövő év vízhiányos időszakaira készülve – visszatartja és tározza mindenütt, ahol lehetséges – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben.

Osztrák lapok szerint Ausztriának és Magyarországnak meg kell kezdeni az érdemi egyeztetéseket arról, hogyan fogják megmenteni a Fertő tavat a kiszáradástól, és biztosítani a terület vízellátását a magyar oldalról. A helyzet annyira rossz, hogy bizonyos területeken már hajók állnak a sárban, és a fürdőzőket is figyelmeztetni kell, hogy ne ugorjanak a derékig sem érő vízbe.

2021 júniusában Gárdony strandján a kezeim között pusztultak el sorra a keszegek, alkalmazott hidrobiológusként, haltenyésztőként érdekeltek az okok ezért végeztem néhány vízkémiai mérést. Mostanra kibontakozni látszik egy olyan projekt mely nem csak a tavi ökosztisztémán, hanem reményeink szerint akár a bioszférán is segíthet.

A Duna árterületén pályázati forrás segítségével megvalósított fejlesztés elsődleges célja a gazdag élővilág fennmaradásának biztosítása, de járulékos hatásként a holtág hosszabb távú fennmaradásával a rekreációs célú horgászat is nyertese a beruházásnak.

A Velencei-tó vízmérlege viszonylag egyensúlyban van, ami nem indokolja, hogy jelentős külső beavatkozás történjen –  mondta Reich Gyula, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett budapesti ülésen.

Az Interreg Danube Floodplain nemzetközi projekt keretében Tiszaföldvár térségében azt modellezték, hogy a Tisza vizének szabályozott kivezetése milyen lehetőséget jelentene a mezőgazdaság vízhiányának enyhítésében és az élőhelyek helyreállításában úgy, hogy az árvízkockázat is csökkenjen. A vizsgálat eredményeit két fórumon mutatták be, mert az elméleti modellek csak akkor hoznak életszerű megoldásokat, ha minél előbb véleményt formálnak…