Szivacsváros címmel jelent meg a Főpolgármesteri Hivataladott új módszertani füzete, mely bemutatja, hogy milyen módon lehet visszatartani és hasznosítani a csapadékvizet a városban, és várostervező mérnökök számára is ad műszaki információkat a vizek megtartásának módszereiről. A kiadvány apropóján beszélgetett Szilágyi László Budapest főtájépítészével, Bardóczi Sándorral.
Magyarország a vizek országa volt, mára viszont egyre több terület szárad ki. Előfordul egy éven belül akár, hogy az árvizek ellen kell védekezni, majd a belvizek jelentenek gondot, utána pedig jön a több hónapig tartó aszály.
Megtörtént a szemléletváltás a vízügynél, már nem ellenségként tekintenek a belvízre. Míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt. Elindult a Vizet a tájba program, amellyel javítanák az ország vízmegtartó-képességét.
Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében, ezután már a vízkészletek védelme a legfőbb feladat – mondta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülése után Farkas Sándor agrárminisztériumi államtitkárral közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón.
Alig tértünk magunkhoz a nyári hőhullámok után, Európa több országában is áradások okoznak vészhelyzetet, és sajnos haláleseteket is. Az urbanizáció és az egyre növekvő burkolt felületek, valamint az éghajlatváltozás hatásai miatt a városainkat egyre gyakrabban fenyegetik az árvizek. Burkolt felületeknél a lefolyás aránya több mint 50%, míg természetes állapotban ez mindössze 10%! A vízelvezetést szolgáló infrastruktúrák… Read more »
A Dobsina és Gölnicbánya környéki erdőkben végrehajtott biodiverzitás-védelmi és helyreállítási intézkedéseknek köszönhetően a csapadék közel 100 százaléka megmaradhat a területen. Korábban az esővíz akár 60 százaléka is elfolyhatott anélkül, hogy az erdőkben vagy annak közelében hasznot hozott volna. Erről a Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) számolt be, amely a víz felfogását egy 4,5 millió eurós projekt… Read more »
Idén újra extrém aszály pusztított az országban: kiszáradt a Homokhátság, a kutakban nincs víz, súlyos veszteségek a kukoricás és napraforgóvetésekben, a Tiszán számos ponton gyalog is át lehet kelni, a kisebb tavakban nincs víz, a vadon élő állatok szomjan halnak. Szabó Rebeka országyűlési képviselő kérdéssel fordult az agrárminiszterhez az aszály elleni lépések kapcsán.
A főváros erdeinek kétharmadát, Budapest zöld infrastruktúrájának legfontosabb, 3600 hektárnyi elemét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú tervet készít a városi erdők átfogó, szisztematikus kezelésére.
Szégyenszemre el fog indulni a víz elvezetése, szégyenszemre még mindig belvíznek hívják a vizet, és szégyenszemre még mindig NEM vezetik ki az árvízi víztöbbletet a mentett oldali árterekre, medrekbe, de még a csatornákba sem. Mégegyszer tisztázzunk néhány összefüggést, hogy helyesen tudjuk értelmezni a vizet és a víztelenséget.
Az idei súlyos aszály, a több helyen kitört erdőtüzek, amelyek többek között a Bükk-fennsíkon és a Turjánvidéken is pusztítottak, valamint az augusztusban megjelent „tűzifarendelet” ismét ráirányította a figyelmet Magyarország erdeire. A klímaváltozás már most is komoly kihívás elé állítja erdeinket, amelyhez a jelenleg alkalmazott erdőgazdálkodási gyakorlatnak alkalmazkodnia kell.