vízvisszatartás

Az idei súlyos aszály, a több helyen kitört erdőtüzek, amelyek többek között a Bükk-fennsíkon és a Turjánvidéken is pusztítottak, valamint az augusztusban megjelent „tűzifarendelet” ismét ráirányította a figyelmet Magyarország erdeire. A klímaváltozás már most is komoly kihívás elé állítja erdeinket, amelyhez a jelenleg alkalmazott erdőgazdálkodási gyakorlatnak alkalmazkodnia kell.

A transtelex Hartel Tiborral arról beszélgetett, hogy hogyan hat a klímaváltozás – például az utóbbi időszakban tapasztalható aszály – az élővilágra, az emberre, és arról is megkérdezte, milyen következményekkel kell számolni, és mit tehetünk a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.

Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben.

A WWF Magyarország öt kistelepülésen, a lakosok partnerségében valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése. A programot monitoringrendszer kiépítésével támogatja a Magyar Telekom, hogy a kinyert adatok alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a környezetbarát megoldást.

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé.

A kék vércse és a túzok állományok drámai mértékben csökkentek az elmúlt évtizedekben bizonyos régiókban. Szlovák és magyar ornitológusok hosszú ideje együttműködésben dolgoznak e 2 faj populációjának megerősítésén. A most induló „Steppe on border” LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban.

Az ártereknek meghatározó szerepük van az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek – áradások, aszályok – okozta kihívások mérséklésében. A végéhez közeledik a Danube Floodplain projekt, amely azt vizsgálta, hogyan csökkenthetők az árvízi kockázatok az árterek helyreállításával.

Az Interreg Danube Floodplain nemzetközi projekt keretében Tiszaföldvár térségében azt modellezték, hogy a Tisza vizének szabályozott kivezetése milyen lehetőséget jelentene a mezőgazdaság vízhiányának enyhítésében és az élőhelyek helyreállításában úgy, hogy az árvízkockázat is csökkenjen. A vizsgálat eredményeit két fórumon mutatták be, mert az elméleti modellek csak akkor hoznak életszerű megoldásokat, ha minél előbb véleményt formálnak…

A Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja és szlovákiai partnere, a BirdLife Slovensko által megvalósított Élő holtágak (ALIVEOXBOW) című projekt egyik fő célkitűzése a Sárospatak közelében található Csizmár-holtág természeti állapotának felmérése és vízutánpótlási lehetőségeinek kidolgozása.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park nem rendelkezik információval arról a tervezett öntözőcsatorna-beruházásról, amely hatással lehet a Szigetköz vízellátására is.