vízvisszatartás

Az idei év sorozatban a negyedik, amikor kíméletlen aszállyal köszönt be a tavasz. A hótakaró hiányában nincsenek olvadó vizek, és minden élő szervezet szenved a szárazságtól. A vízkincs egyre inkább felértékelődik napjainkban, és a vizek visszatartására egyre szélesebb körben mutatkozik igény. A Dráva mentén például széles körű összefogással zajlik élőhelyfejlesztés, így javítva a természetes élőhelyek…

Még nyoma sem volt a napjainkra világszerte tapasztalható éghajlatváltozásnak, amikor 1971-ben Iránban megszületett a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezmény. Mára már 169 ország – 1979 óta Magyarország is – részese a Ramsari egyezménynek. Hazánk 29 vizes élőhelye 243 410 ha kiterjedéssel szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében.

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására.

Egyre egyenlőtlenebb a Kárpát-medence csapadékeloszlása; hol aszályok, hol villámárvizek, felhőszakadások jelentkeznek, így mind települési, mind lakossági szinten egyre sürgetőbb a csapadékvíz megőrzése, tárolása vagy elvezetése – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Pálvölgyi Tamás, a BME Környezetgazdaságtan Tanszékének a docense.