zöldjog

Az uniós környezetvédelmi (vagy környezetvédelemért is felelős) miniszterek 2024. október 24-én tartott ülésükön elfogadták a felülvizsgált és módosított környezeti levegő minőségéről szóló európai uniós irányelvet. Ezzel a magyar uniós tanácsi elnökségi időszak alatt zárult le az a több, mint kétéves jogalkotási és tárgyalási folyamat, amelynek alapvető célja, hogy a jelenlegi évi nagyjából 300 ezernél kevesebben haljanak…

Az indoklás szerint az óceánok megőrzése iránti megingathatatlan elkötelezettségük és a biológiai sokféleségről szóló 2023-as ENSZ-megállapodás előmozdításában játszott fontos szerepük elismeréseként Rena Lee, Szingapúr nemzetközi jogi nagykövete és Kristina Maria Gjerde, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nyílt tengeri vezető tanácsadója részült az Elisabeth Haub-díjban.

Nemzetközi projekt részeként két évig zajlott Magyarországon egy munka, aminek az volt a célja, hogy a klímaválságért legnagyobb részben felelős döntéshozók – kormányok és vállalatok – jogi úton számonkérhetők legyenek. Az ezt a számonkérést célzó klímaperek nemzetközi szinten egyre gyakoribbak, de Magyarországon még nem indult ilyen per, pedig az első magyar klímaper mérföldkő lehetne a…

Klímaalkalmazkodás és klímajog – a két, magyarul még szinte alig használt kifejezés alapjaiban fogja meghatározni a következő évtizedeinket. Ezért is probléma, hogy itthon még szinte alig foglalkozunk velük. Amíg ez nem változik meg, addig szinte lehetetlen egy érdemi esélyekkel, vagy legalább hasznos tanulságokkal bíró magyar klímaper elindítása. Egy civil kezdeményezés éppen ezért szétnézett a hazai…

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédeli Tagozata szakértői anyagot állított össze, az akkumulátorgyárak szennyvíz NMP koncentráció határértékének meghatározási szempontjairól.

Szomorú képet mutat az Európai Parlament tagjaink teljesítménye: csak egy kisebbségük szavazott a környezet védelmét szolgáló jogszabályokra, illetve jogszabálymódosításokra a 2019 és 2024 közötti ciklus alatt. Emellett szembeötlő a különbség az egyes pártcsoportok között.

Történelmi jelentőségű sikernek könyvelhető el, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB)  április 9-én elmarasztalta Svájcot klímaügyben. Az ítélet kulcsfontosságú, jogilag kötelező erejű precedenst teremt, amely mintául szolgálhat arra, hogyan pereljük be sikeresen a saját kormányunkat az éghajlatváltozással kapcsolatos mulasztások miatt.

A kormány vagy hazudott, vagy a magyar energiapolitika egyik fajsúlyos kérdésében szakmai anyagok helyett egy kristálygömb és a tenyérjóslás segítségével hozza meg a döntéseit. Így összegezte a Greenpeace a Mátrai Erőmű üzemidejének meghosszabbítása miatt indított adatkérelmi perének legújabb, abszurd fejezetét.

A Natura 2000 területeket érintő tevékenységek végzése kapcsán az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának felkérésére jogi összefoglalót és jogalkalmazási útmutatót készített a szószóló.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszéke 2021. 03. 12-én közös szakmai rendezvényt tartott a természeti tőke elemei értékelésének alaptörvényi követelményeiről. A műhelytalálkozóról a napokban összegző cikk jelent meg dr. Sulyok Katalin tollából „A természeti tőke értékelése az Alaptörvény tükrében” címmel a Magyar Tudomány folyóirat legfrissebb számában.