zöldségtermesztés

A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben. A biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.

2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzt a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható.

Míg a korábbi években és évtizedekben a háztáji zöldségtermesztést csak a kiskertben lehetett elképzelni, mára ez a tendencia megváltozott. A városi lakosság arányának emelkedése magával hozza a városi személyes élettér csökkenését. Ez azt jelenti, hogy az embereknek a városokban már egyre kevesebb eséllyel lehet saját veteményeskertje. Persze számos olyan új megoldás van, amely nem zárja…

A koronavírus-járvány, a klímakrízis és az élelmiszerárak emelkedése miatt egyre népszerűbb az önellátás Bécsben. Az osztrák főváros lakóinak 30-35 százaléka termeszt valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt az erkélyén. A haladó kerttulajdonosok pedig kaszára cserélik a fűnyírót.

A klímaváltozás hatásai, a különféle időjárási szélsőségek, mint például a száraz, forró napok, vagy az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék, nem csak a mezőgazdaságot állítják kihívások elé, hanem a házi kertekben is problémát okoznak, amire kerttulajdonosként reagálnunk kell.

Vajon ténylegesen mibe kerül, és mennyire fenntarthatatlan a spanyol zöldségtermesztés? Nagy ára van annak, hogy Spanyolország Európa kertjévé vált: a hegyekben eredő folyók egyre kevésbé tudják kiszolgálni a déli országrész zöldség- és gyümölcstermelését.

270 kg zöldséget sikerült betakarítani a Német Űrközpont antarktiszi növényházában tavaly, a kísérleti projekt első évében. Még 10-20 év kell, amíg az űrben is működő üvegházat fejlesztenek ki.

A szükséges zöldség és gyümölcsmennyiség harmada elérhető, gabonából viszont másfélszeres a globális többlettermelés. Ha nem változik meg a mezőgazdasági termelés összetétele, a világnak 12 millió hektárral több szántóföldre és 1,3 milliárd hektárral több mezőre lesz szüksége 2050-re, ha el akarja látni élelmiszerrel az előre jelzett 9,8 milliárdnyi lakosát.

Egy Montreal környéki szupermarket olyan zöldségeket és gyümölcsöt kezdett árulni, amelyeket épületének tetején termesztenek.