2004 május 22-én ünnepelték meg először hazánkban a Biológiai Sokféleség Világnapját. A Pál-völgyi cseppkőbarlang katlanában Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tartott sajtótájékoztatót. Itt adták át Dosztányi Imrének a TermészetBúvár főszerkesztőjének a Pro Natura díjat.(az április 22-i díjátadón Dosztányi Imre nem tudott részt venni)Az igencsak szűkkörű ünnepségen az állatkert kölcsönözte lovak és uhu jelképezték a sokféleséget. A nemzeti parki bioélelmiszerek elfogyasztása után a jelenlevők barlangtúrát tettek.
Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban hívta össze a Környezet és Fejlődés konferenciát. Itt született – a klímavédelmi egyezmény mellett – a biológiai sokféleség védelmére hozott nemzetközi egyezmény is, melyet hazánk 1994-ben ratifikált. Az egyezmény célja az élővilág változatosságának megőrzése, fenntartható használata, a természeti erőforrások javainak igazságos és méltányos elosztása, beleértve a technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását is. A biológiai sokféleség a Föld legalapvetőbb természeti erőforrása: élelmet, energiahordozót, gyógyszeralapanyagokat szolgáltat. Ezen túl a változatosság hátterében álló genetikai információ az, ami lehetővé teszi termesztett növényeink, és tenyésztett állatfajtáink fenntartását és a hibás gének kicserélésével eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek kezelését.Változatos természeti kincseink megóvása érdekében az elmúlt két évben 13 600 hektárral nőtt a természetvédelmi területek kiterjedése. 2003 decemberében elfogadta a kormánya II.Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet. Ennek megfelelően, azóta már elkészült mind a tíz hazai nemzeti park fejlesztési terve, ami többek között 110 000 hektáron megvalósuló élőhely-rekonstrukciót is magában foglal. Befejeződött az európai jelentőségű természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, a Natura 2000 területek kijelölése is, ezzel csaknem kétszeresére nő hazánkban a védett természeti területek aránya. Hazánk, bár területe alig 1 %-a Európának, természeti gazdagságát tekintve messze túlszárnyalja a kontinens legtöbb országáét. Ezen az alig százezer négyzetkilométeren több mint 42000 állat- és 2200 növényfaj él. A rendkívüli változatosság elsősorban kivételes földrajzi helyzetünknek köszönhető, hiszen a Kárpát-medence több klímahatás találkozási területe. Nyugat felől atlanti, délről mediterrán, keletről pedig szárazföldi hatások érvényesülnek, az Alpok és a Kárpátok befolyásával fűszerezve.A Kárpát-medence gazdag élővilága a viszonylag kis terület, a számos időjárási és helyileg ható földrajzi tényező, mint például a víz, vagy a változatos talaj hatására általában kisebb kiterjedésű és mozaikos elhelyezkedésű területeken található. Ezek megőrzése sokkal nehezebb feladat, mint a hatalmas, sokszor ezer kilométereken át azonos élőhelyeké.
