Villány, a déli országhatár közelében (a róla elnevezett Villányi-hegység keleti lábánál) található város, amely leginkább a borászatáról vált ismertté. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a településen találták meg 10 évvel ezelőtt Magyarország második szisztematikusan gyűjthető mezozoikumi őshüllő lelőhelyét. (A mezozoikum nevű ősföldtörténeti időszak 250 millió évvel ezelőttől 66 millió évvel ezelőttig tartott és magába foglalja a Tirász, a Júra és a Kréta időszakokat).
Az első ilyen szisztematikusan gyűjthető lelőhely hazánkban természetesen a bakonyi, pontosabban iharkúti dinoszaurusz lelőhely volt. A villányi terület azonban nem dinoszauruszok, hanem főként sekélytengeri környezetben élt vízi őshüllők és halak maradványait tartalmazza a triász időszak, nagyjából 238 millió évvel ezelőtti időszakából.
Az első szórványleletek, amelyek többnyire Nothosaurus maradványok voltak már 1907-ben előkerültek egy nyári terepgyakorlat során, majd pár évvel később 1912-ben is újabbakra bukkantak. Viszont ezek a maradványok az említett szisztematikusan gyűjthető lelőhelytől pár száz méterre található vasútállomás területéről származtak. Majd újabb csonttöredékekre bukkantak 1981-ben a Templom-hegy egyik útbevágásánál, amely szintén a vasútállomás közelében található. Azonban a rendszeresen gyűjthető lelőhely felfedezéséig 2012 tavaszáig kellett várni, amikor is a vasútállomással szemben található domboldalon egy építkezés során számos kőzetrétegből álló feltárás keletkezett. Ennek a feltárásnak a feltérképezése során találta meg Pozsgai Emília az első pirosas-lilás színű csontelemeket, amelyek közt fogak, csigolyák és végtagcsontok is voltak. Innentől kezdve az Ősi Attila által vezetett kutatócsoport tartott a területen ásatásokat egészen 2019-ig, amelyek során több ezer fog és csont került elő. Valamint több száz kg-nyi kőzet került begyűjtésre, amelyekből az iszapolásuk (szitarendszeren történő átmosásuk) utáni mikroszkópos válogatásukkal további jelentős mennyiségű apró lelettel lettünk gazdagabbak.
Maga a lelőhely multitaxonos kőzetrétegeket tartalmaz, vagyis több különböző állatcsoport és egyed csontjai összekeverve és szétszóródva találhatók meg benne, amelyek többsége elég töredékes, és nagyon ritkák köztük az összetartozó csontelemek. Ezáltal a maradványok rendszertani besorolása igencsak nehézkes, viszont még így is számos élőlény jelenlétét ki lehetett mutatni. Többek között olyanokét, mint a Birgeria és Gyrolepis csontos halakét, a Paleobates és Lissodus nevű cápákét, a Kavicsfogú álteknős (Plachochely placodonta) rokonságába tartozó Cyamodus sp. csoportét valamint egy különleges ragadozóét, a hosszú nyakú Thanystropheus sp. csoportét. De a maradványok legnagyobb része az Eusauropterygia csoportba tartozik, azon belül is a Nothosaurus-okhoz, amelyből legalább 3 faj is képviselte magát az egykori környezetben, a Nothosaurus giganteus, a Nothosaurus mirabilis és egy pontosabban meg nem határozott, de az előző kettőtől eltérő forma. De van még egy, a Nothosaurus-okhoz hasonló testfelépítésű, de szerényebb méretű élőlény amely biztosan jelen volt az egykori Tethys-óceán ezen területén, ez az állat pedig a Simosauridae családba tartozott.
Az ásatások alkalmával begyűjtött maradványok a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe kerültek, ahol tovább gazdagítják hazánk nemzeti természeti vagyonát. Illetve több tudományos és ismeretterjesztő publikáció is született az eredményekről, amelyek tovább öregbítik a hazai természettudományok hírnevét.
Források:
Ősi et al. (2013) First report of Triassic vertebrate assemblages from the Villány Hills (Southern Hungary). Central European Geology, 56(4): 297-335.
Botfalvai et al. (2019) Sedimentological characteristics and paleoenvironmental implication of Triassic vertebrate localities in Villány (Villány Hills, Southern Hungary). Geologica Carpathica, 70(2): 135-152.
Szabó et al. (2019) Taxonomical and palaeoecological investigations of the chondrichthyan and osteichthyan fish remains from the Middle-Late Triassic deposits of the Villány Hills (Southern Hungary). Geobios, 57: 111-126.
Gere et al. (2019) Placodont remains (Sauropsida, Sauropterygia) from the Triassic of Hungary (Transdanubian Range Unit and Villány Mountains). Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments, 100: 1047-1063.
Ősi et al. (2020) Tanystropheus and other archosauromorph reptile remains from the Middle and Late Triassic of Villány (Villány Hills, Hungary). Geologica Carpatica, 71(3): 264-273.
Segesdi and Ősi (2021) Sauropterygian remains from the Middle Triassic of Villány, Hungary – new information on the aquatic reptile fauna of Tisza Megaunit (Triassic southern Eurasian shelf region). Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments, 101(4), 985-1011.
