A Napenergia Plusz Program kapcsán beszélgetett a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértővel, aki több olyan észrevételt is tett, amelyek megkérdőjelezik, hogy a pályázat mennyire szolgálja a klímaügyet, illetve az ország érdekeit. Milyen formában lehetne jobban hasznosítani a napelem-kapacitásokat, és a támogatásra szánt összeget?
A Napenergia Plusz Program napelemek és tárolók létesítését célozza a háztartások körében, és ehhez 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt a kormány uniós forrásokból. A támogatás mértéke tehát az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet háztartásonként. Ha nagyobb teljesítmény szükséges, akkor 7,75 millió forintos beruházás mellett lehet kiaknázni a maximálisan 5 millió forintos támogatást, cirka 2,75 millió forint önrész mellett. A tájékoztatás szerint mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez a szakértői becslések szerint 100–120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és mintegy 150 megawattóra tároló kapacitást hoz majd létre országos szinten – 75,8 milliárd forintból.
Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértő, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor szerinte a mostani programban kifogásolható, hogy
- jelentős EU-s forrás lekötésével,
- koncepció és hosszú távú stratégiai elképzelés nélkül,
- drágán teremt
- nagyon kicsi új napelem-kapacitást.
És bár a pályázat napelemre és tárolóra szól, Ámon szerint a 66 százalékos támogatás nagyjából a tárolólétesítés költségét fedezi. Ha emellé odatesszük az Energiaügyi Minisztérium (EM) friss adatait, látható, hogy országosan már 2300 megawatt a napos háztartási méretű kiserőművek (HMKE) kapacitása jelenleg, az országos tároló kapacitás pedig mindössze 20 megawattóra. A Napelem Plusz Programmal létrehozott új napenergia-kapacitás tehát a mostanihoz képest elhanyagolható lesz, miközben a tároló kapacitás jelentősen növekedhet az országban a pályázat hatására.
Keveseknek jelent részmegoldást a háztartási tároló
Ámon Ada – aki 30 éve figyeli a magyar energiapolitikát – úgy véli, hogy a pályázat hatására potenciálisan megnövekvő tároló kapacitást be kellene vonni „a közösbe” az energiaellátás rugalmasabbá tétele és az ellátásbiztonság növelése érdekében.
Most azt támogatja a kormány, hogy a pályázatnyertes napelemes háztartások néhány napig el tudják tárolni, amit nem fogyasztottak el. Aztán ezalatt a pár nap alatt vagy fel tudják használni, amit eltároltak, vagy nem. A szakember szerint inkább arra lenne szükség, hogy egy közösség fel tudja használni helyben a napelemmel megtermelt áramot. Egy nagyobb napelemes beruházás akár elláthatná helyben megtermelt napenergiával a környezetében működő óvodát, iskolát, kisboltot is – vagy akár a szomszédját. Így mindenki jól járna. Illetve ha a mostani program fókuszában a tároló kapacitás létesítése szerepel, akkor gazdaságilag hatékonyabb lenne minden szereplő számára, ha a napelem túltermelését, valamint a tárolóból fel nem használt áramot be lehetne vonni a villamosenergia-hálózatba.
Vagyis a helyben fel nem használt áramot a mai tudás szerint továbbra is 5 forinton tudja csak értékesíteni a szolgáltatónak a pályázó. Ha pedig télen áramot szeretne venni, az legalább 37 forintjába kerül majd ezután is. De ha már a program a tárolók létesítését támogatja, akkor Ámon szerint kérdés az is, hogy miért hagyják figyelmen kívül a tíz éve telepített napelemes rendszerek tulajdonosait, akik át fognak kerülni hamarosan a kedvezőtlenebb bruttó elszámolásra. Őket miért nem vonták be a támogatásba, hogy a meglévő napelemes rendszereik mellé tároló kapacitásokat telepíthessenek?
A helybeni felhasználásé és az okoshálózaté a jövő
Ámon Ada szerint fontos lenne, hogy az energiapolitikát irányítók az okoshálózatokat fejlesszék, amelyek sokkal gördülékenyebbé tudnák tenni a napelemek által termelt áram rugalmas, környékbeli felhasználását. Nem szabadna tovább halogatni a jogalkotóknak a tiszta helyzetet teremtő, átlátható jogszabályi környezet megteremtését az energiaközösségek megalakításának segítésére. Ezzel például egy utca vagy egy társasház számára lehetővé válhatna a napelemekkel megtermelt áram közös felhasználása és az egymás közötti pénzügyi elszámolás. Ez külföldön jól működik, nálunk azonban még nincs meg a jogszabályi háttere.
Az okosmérőkkel rendelkező háztartásokban pedig – a napelemmel rendelkezők szinte mind ilyenek – dinamikus áramtarifa bevezetésével lehetne ösztönözni a termelőket, illetve a fogyasztókat a hálózati érdekeknek megfelelő fogyasztás, termelés, valamint tárolási magatartás kialakítására. Ez magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy úgynevezett időszakos kiszabályozással egyéni vállalás mellett, optimálisan lehetne szabályozni a nagyfogyasztó háztartási készülékek áramfelhasználását.
Kapcsolódó anyagok:
Budapest 2 paksi atomerőművet kiválthatna napenergiával
Budapest térinformatikai módszerrel forradalmasítaná a napelemtelepítés engedélyeztetési folyamatait