A rovat kizárólagos támogatója

A kormány által halálra ítéltetett (legnagyobb hazai tudományos gyűjtemény), a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai tavaly 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Mint a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) közleményében írják, az intézmény muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb gyűjteményében a gyakorlatban ez a feldolgozatlan példányok meghatározását jelenti. Időről-időre a szakértő munkatársak a tudomány számára még ismeretlen, elnevezetlen fajokat fedeznek fel és írnak le.
A taxonómiai kutatómunka során a kutatók a múzeumi gyűjteményi példányok és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások áttanulmányozásával bizonyosodnak meg arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolguk, majd formális, tudományos leírással és elnevezéssel egy szakfolyóiratban publikálják az új taxont. A közlemény szerint 2020-ban a múzeum 11 kutatójának összesen 71 úgynevezett tudományra új faja, 6 alfaja és 3 nemzetsége jelent meg tudományos szakfolyóiratok lapjain. A leírt 71 tudományra új faj közül 69 állat, kettő pedig zuzmó. Az új állatfajok többsége rovar.

A múzeum rovarászai 65, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt jegyeztek: egy boglárkalepkefajt, 10 bagolylepkefajt, 7 tegzesfajt és egy álkérészfajt, három pattanóbogárfajt, 18 lisztesfátyolkafajt és 25 fürkészdarázsfajt. A rovarokon kívüli gerincteleneket a Balkán-félszigetről leírt három új csigafaj képviseli. A kínai Wolong Nemzeti Természetvédelmi Területről egy új denevérfajt, a dél-koreai Ulleung-do és Dok-do szigetekről pedig két új zuzmófajt írtak le.

Az új fajok mellett a munkatársak hat új alfajjal is gazdagították az ismert taxonok számát (négy ázsiai bagolylepke-alfaj és két orsócsiga-alfaj). Az MTM-ben 2020-ban leírt három új nemzetség egyike a Germanoplatidia fosszilis pörgekarú. Emellett a denevérész munkatársak egy korábban Mianmarból leírt, és azóta Indiából, Nepálból, Vietnámból és Kínából is előkerült denevérfaj számára az új Mirostrellus nemzetséget állították fel.
A beszámoló szerint ebből a denevérből mindössze néhány régi gyűjteményi példány volt ismert, melyet a múltban más és más nemzetségekbe soroltak, míg egy – az MTM és a Vietnámi Akadémia kutatói által vezetett – expedíción sikerült újabb egyedeket befogni. Ezek integratív taxonómiai vizsgálata bizonyította, hogy a faj önálló nemzetséget képvisel.
Molekuláris genetikai vizsgálatok segítségével történt a Pisutiella zuzmónemzetség leírása is. Hat zuzmófaj tartozik az új nemzetségbe, ezek zömében az északi féltekén elterjedtek.


A világ összesen 28 országból írtak le tudományra új taxonokat 2020-ban az MTM dolgozói. A legtávolabbi ezek közül Pápua Új-Guinea, melyet egy új fürkészdarázsfaj képvisel.
Mint írják, az új taxonok földrajzi eloszlása tükrözi a múzeum biodiverzitás-kutató tevékenységének a Kárpát-medence kutatása melletti hagyományos erősségeit: Ázsia középső, keleti, déli részei és a Balkán-félsziget élővilágának feltárásában évszázados múltra visszatekintő, töretlen prominens szereppel büszkélkedhet a múzeum, emellett Pápua Új-Guinea és Afrika zoológiai kutatása is erősen magán viseli az MTM egykori és mai szakembereinek névjegyét.
A közlemény szerint az új fajok típuspéldányainak “szeniorját”, a Venturia biroi névre keresztelt új fürkészdarazsat még Bíró Lajos gyűjtötte 1902-ben Indiában. Mint írják, ennél is jóval régebbre, a 20-30 millió évvel ezelőtti oligocénbe repít vissza az újonnan felállított Germanoplatidia pörgekarú-nemzetség.
Nyitókép: Polia kisculta új bagolylepkefaj Ázsiából fotó: Ronkay László és Ronkay Gábor


A témával kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk két korábbi podcastunkat:

Kedvenc élőlényei a százlábúak, az ikerszelvényesek, és a hüllők. Korsós Zoltán ezen élőlények elismert szakértőjeként bejárta a fél világot. Hogyan kutatott a koreai kommunista diktatúrában? Miért értékes, és milyen veszélyek fenyegetik a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét? Milyen a japán természetvédelem, és a hazai biológusképzés? Mik az új fajok névadási trendjei? Emellett számos érdekességről is mesél a Magyar Biológiai Társaság elnöke, a MTM volt főigazgatója Sarkadi Péter szerkesztőnek.


Elment a “bogaras ember”. In memoriam Merkl Ottó

Mély megdöbbenéssel értesítünk mindenkit, hogy dr. Merkl Ottó (1957-2021) entomológus, 1981 óta a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének főmuzeológusa, az Állattár frissen kinevezett igazgatója, a Magyar Rovartani Társaság alelnöke, nemzetközi hírű tudós 2021 február 19-én tragikus hirtelenséggel életét vesztette.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek