Egyetértenek az Európai Unió tagországainak energiaügyekben illetékes miniszterei abban, hogy a megújuló energia 2020 után is fontos tényező lesz a térség energiaellátásában, és az ezt szolgáló szilárd stabilitási keretek kidolgozását már most meg kell kezdeni.
Mint a tegnapi luxemburgi találkozó után a magyar delegációt vezető Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár az MTI-nek elmondta, a résztvevők egyetértettek abban is, hogy a megújuló energia olyan eszköz, amelynek hasznosításával növelhető az energiabiztonság, csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása és bővülhet a foglalkoztatás. Tárgyaltak a találkozón a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről is. Ezzel kapcsolatos közleményében az Európai Bizottság azokat a kihívásokat vizsgálta meg, amelyeket az uniós energiaellátás biztonságának, versenyképességének biztosítása és a szén-dioxid-mentesítési célkitűzések egyidejű megvalósítása jelent.
Mint Kovács Pál elmondta, a soros dán elnökség arról tájékoztatta a tanácsot, hogy 26 tagállam hozzájárult az e témában tervezett közös dokumentum elfogadásához, de egy ország nem tudta elfogadni. Más források szerint Lengyelországról van szó, amely egyelőre nem kívánja elkötelezni magát a szövegben szereplő számszerűsített célkitűzések mellett. Az ütemtervvel kapcsolatos magyar álláspont szerint a közös európai célok és szempontok mellett a stratégiai tervezésnél figyelemmel kell lenni a tagországok eltérő adottságaira és lehetőségeire, az egyes technológiák fejlettségére és elérhetőségére is – jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára.
Mint mondta, a következő félévben, ciprusi EU-elnökség alatt is folytatják a tárgyalást az ütemtervről.
Folytatódott a tagországok közti egyeztetés az uniós energiainfrastruktúra fejlesztésének kérdéseiről is. Mint a tagországok azt már a tavalyi magyar EU-elnökség idején leszögezték, prioritásként kezelik a korszerű infrastruktúrák és kapcsolatok kialakítását. Az uniós kezdeményezésekben jelenleg 12 stratégiai transzeurópai folyosó kiépítése elsődlegességet élvez, illetve kiemelik azokat a beruházási terveket is, amelyek uniós szintű közös érdeknek minősülnek. A tervek szerint külön pénzügyi eszközt hoznak létre az energiaügyi, közlekedési és távközlési projektek finanszírozására.
A luxemburgi találkozón az Európai Bizottság képviselője tájékoztatta a Tanácsot az európai atomerőművek célzott biztonsági felülvizsgálatának (stressz-tesztjeinek) eredményeiről is. Kovács Pál ezzel kapcsolatban azt szögezte le, hogy minden tagország értésre adta: elkötelezett a nukleáris biztonság mellett. Ugyanígy érdekeltnek mondta magát minden tagállam a felülvizsgálat mielőbbi befejezésében és az annak nyomán készülő cselekvési tervek végrehajtásában.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó hosszú távú célok elérésében is jelentős szerepet tölt be az atomenergia. Kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség és a kormány elkötelezetten támogatta a stressz-tesztek végrehajtását, és úgy véli, hogy az ajánlott intézkedéseket nemzeti hatáskörben, a nemzetközi szabályok keretei között kell végrehajtani. Bejelentette, hogy Magyarország a vonatkozó cselekvési tervet az idei év végéig elkészíti és bemutatja a brüsszeli bizottságnak, az abban foglalt feladatok teljesítéséről pedig tájékoztatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is. A végrehajtást a nemzetközi szervezetek ellenőrizni is képesek lesznek – tette hozzá.
Az NFM közleménye szerint a pénteki ülést követően Kovács Pál és Claudio de Vincenti, az olasz gazdasági minisztérium helyettes államtitkára kétoldalú megbeszélésen tekintették át az államközi energetikai együttműködés részleteit. Megállapodtak abban, hogy a két ország közös érdeke egy egyetértési nyilatkozat mielőbbi aláírása.
