A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Már több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján. A WWF idei jelentése pedig a fajok drámai visszaesését mutatja: 80 éven belül kihalhatnak a császárpingvinek, és további egymillió állat és növény tűnhet el a Föld színéről.A megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására” figyelmeztet, és a biodiverzitás fokozott védelmére szólít fel.

A Természetvédelmi Világalap szerint a következő évtizedekben akár egymillió állat és növény tűnhet el a Föld színéről, ha a tendencia nem fordul meg.
A világszerte nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 42 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában; több, mint valaha.

A kétéltűek 41 százaléka,
az emlősök 27 százaléka,
a tűlevelűek 33 százaléka,
a madarak 13 százaléka,
a cápák és ráják 37 százaléka,
a korallok 36 százaléka,
a különböző rákok 28 százaléka,
a hüllők 21 százaléka
és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a vörös listára az IUCN honlapja szerint.

A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára.
2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt. Arra figyelmeztettek, hogy a császárpingvinek ismert kolóniáinak 80–100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

A WWF az éves jelentésben kitér a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában idén nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket. A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.

Öröm az ürümben, hogy a kihalás szélére sodródott fajok megmenthetők.
A fajmegőrzés sikeres példái között említi a WWF a nepáli tigrispopulációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000–65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás