A rovat kizárólagos támogatója

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete.

Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre, így védelmük megalapozása is nehézségekbe ütközik. E sérülékeny emlőscsoportra irányuló rendszeres adatszerzésnek és tájékoztatásnak ezért rendkívüli a fontossága.

A Pilis és a Visegrádi-hegység denevérfaunájára irányuló kutatások 2010 tavaszától a Dunazugi Denevérkutató Program keretében folynak. A kutatómunka kiterjed a térségben előforduló összes denevérfajra, amely az állatok aktív időszakában az erdei élőhelyeken és a nászbarlangoknál végzett monitoringot jelenti. A nyugalmi időszakban a barlangokban és bányavágatokban telelő denevérek ellenőrzése, fajok és egyedek számolása történik. Ezen kívül, a Magyar Denevérgyűrűzési Központ által jóváhagyott kutatási tervek alapján néhány célfaj gyűrűzésével a kolóniák szálláshelyeit és kapcsolatrendszerét is feltárják.

„Nekünk, erdészeknek meggyőződésünk, hogy a többkorú és változatos fafajú örökerdők kialakításával, az erdei vizes élőhelyek fenntartásával, az inváziós fafajok visszaszorításával fontos aktívan tenni a természet védelméért. Munkánkat csak akkor tudjuk jól végezni, ha együttműködünk a kutatókkal, legyen szó madarak, hüllők és kétéltűek, denevérek vagy más állatcsoportok szakértőiről. Büszkék vagyunk az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályával és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal való együttműködésünkre, amely során elkészült a térség herpetológiai, azaz kétéltű- és hüllőtérképe. A denevérek táplálkozóhelyeiként is fontos erdei kistavak kotrását a szakértőkkel egyeztetve végezzük.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete is nagyban segítette munkánkat erdeink természetességének felmérésével. Kutatásaik bizonyítják, hogy a folyamatos erdőborítással kezelt erdők természetessége jobb, a bennük lévő holtfa mennyisége is több. Jelenleg a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 40%-át folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezeljük.” – foglalta össze a Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi munkáját Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője.

A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája címmel közzétett tanulmányból az érdeklődők többek között azt a 22 védett, és 7 fokozottan védett denevérfajt is megismerhetik, amelyek a Pilisi Parkerdő területén élnek. Ahhoz, hogy a szakemberek a denevérfaunáról, és annak elterjedéséről valamint a kolóniák szokásairól minél teljesebb képet kapjanak számos alkalommal befogják, azonosítják, majd elengedik az egyedeket. A szigorúan szabályozott gyűrűzés mellett, bizonyos esetekben rádiótelemetriás készülékkel is elláthatják az állatokat, amely néhány nap után leválik. E módszereket kiegészítő vizsgálat, amikor ultrahang-detektorral, akusztikus adatokat gyűjtenek. A Visegrádi-hegység magasabban fekvő területein őshonos bükk törzsébe számos harkályfaj szívesen készít odút, amely később olyan indikátor-fajoknak nyújt élőhelyet, mint a nyugati piszedenevér, vagy az óriás koraidenevér.
A tölgyesekben rejtettebb életmódot folytató kolóniák is élnek, ilyen pl. a kis-Myotis fajokhoz tartozó nimfadenevér.

A denevérek évente csak egy vagy két utódot hoznak a világra, és részben ezzel függ össze a populációk sérülékenysége. A Pilisi Parkerdő területéről kimutatott denevérfajok alapvetően kötődnek az erdőhöz, megmaradásuk feltételeit ezért elsősorban a fenntartható erdőgazdálkodás biztosíthatja. A folyamatos erdőborítással kezelt területeken a holtfa mennyisége fokozatosan emelkedik, ami az erdő diverzitása és természetessége szempontjából rendkívül fontos. Emellett a Parkerdő Zrt munkatársai következetesen törekednek az olyan tájidegen fajok visszaszorítására, mint a bálványfa, akác, a vörös tölgy, vagy az amerikai kőris.
A denevérek éjjel gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, mint a rovarevő madarak nappal. Így annak a természetes életközösségnek a részei amelyek egyensúlyban tartják a fajokat és segítenek kordában tartani az erdőket tarra rágó hernyók számát.

A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdőgazdálkodók természetvédelmi tevékenységének egyik jelentős eredményét mutatja be a Pilisi Parkerdő Zrt. idei Környezetvédelmi Világnapra elkészített kiadványa, amelyből a Pilisben és a Visegrádi-hegységben folytatott Dunazugi Denevérkutató Programot ismerhetik meg az érdeklődők. A Dunazugi Denevérkutató Programot bemutató kiadvány letöltése: A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája (4,8 MB pdf.)

Kapcsolódó anyagok:

A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek