A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
25 éves a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, mely fő célja az épületlakó fokozottan védett bagolyfajunk csökkenő állományának kutatása és védelme. Emellett sokrétű természetvédelmi munkáik vannak a szemléletformálástól az állatmentésig, az odúkészítéstől a nemzetközi oktatásig. Az elnök Klein Ákos biológus emellett arról is mesél, hogy miért fontos a mérsékelt rendetlenség a tájban, miért a 4-es út a lenagyobb bagolyhóhér, és miért jó a lerobbant úthálózat.
A gyöngybagoly fokozottan védett madarunk, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1985-ben „Az év madarává” választott. Világszerte elterjedt faj. Európában csak Skandinávia nagy részéről hiányzik. Hazánkban a dombvidéken és az Alföldön egyaránt előfordul, és mint Közép-Európában mindenütt, szinte kizárólag ember létesítette épületekben, elsősorban öreg templomtornyokban tanyázik. Különösen a harangok feletti háborítatlan toronyrészt kedveli. Megtelepedésének előfeltétele, hogy a közelben jó táplálkozóterületeket találjon. 800 – 1000 költőpárra, tehát kb. 2000 egyedre becsülhető a hazai állomány.
A mai beszélgetésünk főszereplője a gyöngybagoly, és az ő védelmükre negyedszázada létrehozott Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, mely 2022 november végén ünnepelte 25, születésnapját. Sarkadi Péter vendége Dr. Klein Ákos biológus a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány elnöke –akivel e gyönyörű madár mellett a természetvédelem sok területéről is beszélgetünk.
Amiről hallhatnak:
Az alapítvány egyéb természetvédelmi feladatkörei: ösztöndíjprogramok, külföldi csereprogramok, gyümölcsészet, tájvédelem
A gyöngybagoly mint zászlóshajó modell faj, jó szóvivő. A három nagy probléma: élőhelyvesztés, költőhely vesztés, útmenti halál (elütések)
Zöldmezős beruházások, infrastruktúra fejlesztés: 25 éve mondjuk… – 1 millió hektár kivett terület a rendszerváltás óta
Mi a jövő: tájszerkezet gyógyítás vidékfejlesztés helyett. Úthálózatfejlesztés azonnali STOP
A teremtésvédelem megvalósítása egyházi épületekben: hol máshol lehetne ezt elkezdeni
A „Minden a rokonom” észak-amerikai lakota mondás, és a „Megnézni a határvidéket, amíg még létezik” a Farkasokkal táncoló c. filmben elhangzott mondat is ösztönözte Klein Ákos, hogy Orosztonyba költözzön. Mit csinálnak az orosztonyi baglyok és emberek fenntarthatósági központban?
A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány közhasznú feladatának tekinti a természetvédelmet, fenntarthatóságot elősegítő és a jövő természetvédelmi szakembereinek képzéséhez hozzájáruló önkéntes programok, formális és nem formális oktatási projektek, felnőttoktatás támogatását. Az Alapítvány az elmúlt több mint húsz évben számos ilyen hazai és nemzetközi projektet hajtott végre, többek között angol, izlandi, portugál partnerszervezetekkel, több mint 250 diák és felnőtt részvételével.
Hogyan befolyásolják a templomrekonstrukciók a tornyokban költő madarak életét?
Mennyire (nem) tudnak az egyházaknál lobbizni a madárvédők a bagoly és denevérvédelmi tervek elkészítésénél?
Mennyire szerették meg, lettek sikeresek az oszlop költőládák?
A fejlett úthálózatú területeken az állomány 2/3-a is elpusztulhat. Miért gyilkosok az utak a gyöngybaglyokra? Miért a 4-es út a lenagyobb bagolyhóhér?
Vegyszermentes gazdálkodás, odú készítő asztalosműhely, sérült madár repatriáló terület, erdei iskola mellett indul a szántókból erdők programjuk.
Mik a Zala-megyei szakállatorvosi ellátás hiányosságai?
Extenzív tájszerkezet és gyümölcsész szemlélet
Lásd még: Harangozhatnak a gyöngybaglyoknak, ha nem teszünk a védelmükért
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
