Hirdetés

31 évvel ezelőtt volt a csernobili atomkatasztrófa. Az akkori és és a sugárzás miatt azóta elhunyt áldozatokra emlékeztek az ukrán fővárosban Kijevben a Csernobil Hősei emlékműnél.

A harang 31-et ütött és akkor szólalt meg, amikor 31 évvel ezelőtt a katasztrófa volt.  A megemlékezésen ott voltak az áldozatok családtagjai és az atomerőmű területén dolgozó túlélők is, akik kollégáik emlékét őrzik már több mint három évtizede.

Az katasztrófának 9000-nél is több áldozata van, Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban.

A csernobili katasztrófa alapjaiban rengette meg az emberek atomenergiába és a tudományba vetett hitét, és véget vetett az atomkorszaknak. A szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé –minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük.   

 

 

Az Energiaklub tavalyi, a 30. évfordulóra készített megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa. Az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb. Az Energiaklub kisfilmjét  azzal a céllal készítette, hogy ezt a párbeszédet elősegítse, a magyar családokban és az egész magyar társadalomban egyaránt.  Összefoglaló: Csernobil 30 Energiaklub (7,5 MB pdf.)
 

Időzített bombák az ukrán atomerőművek

Időzített bombák az ukrán atomerőművek

Az ukrajnai atombiztonság ingatag helyzetére figyelmeztetett nemrég  egy terjedelmes cikkében a The Washington Times. Az amerikai napilap kolumnistája, L. Todd Wood szerint a helyzet akár egy újabb Csernobilhoz is vezethet.

2016-ban Ukrajna első számú turisztikai célpontja a kihalt Pripjaty város volt, amelyet az 1986-os, halálos csernobili reaktorleolvadás után ürítettek ki. Ma Ukrajna villamosenergia-termelése 53 százalékban hagyatkozik az atomra, de közben olyan újabb nukleáris balesetet kockáztat, amely nagyobb lehet, mint amit Európa és a világ el tud képzelni – írja. Elemzése szerint az ukrán atomenergetikai iparnak többtényezős problémával kell szembe néznie,  de a fő gond az egész volt szovjet köztársaságot sújtja – ez pedig a korrupció, ami az elszámoltathatóság hiányához és a szektor kritikus infrastruktúrájának rossz kezeléséhez vezet.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás