A rovat kizárólagos támogatója

Az elmúlt években több száz természetvédelmi és turisztikai célú beruházás történt a magyarországi természetvédelmi területeken, és a következő öt évre 46 milliárd forintot különített el a kormány különböző forrásokból hasonló fejlesztésekre – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Áder János államfő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt államtitkár, illetve Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója kíséretében látogatott el tegnap a Kis-Balatonhoz, ahol a három éves munkával befejezett fejlesztésekről tájékozódott. Látogatása végén úgy fogalmazott: "kivitelező, természetvédő, tudósember egyformán elégedett a megvalósult munkával", ami a felelősségteljes közös gondolkodásuknak is köszönhető.  Felidézte, hogy a kis-balatoni vízvédelmi rendszer újabb fejlesztési ütemének három fő célja volt. Egyrészt szolgálja az árvízvédelmet, hogy a Zala magasabb vízállását segítsen levezetni, másrészt természetvédelmi oka volt, hogy a halaknak az előlük korábban mesterségesen elzárt területen újra ívási lehetőséget biztosítsanak, harmadrészt pedig a Zala-folyó vízének szűrésével a Balaton vízminőségének védelmét is biztosítja.Áder

A halak ívási helyére történő eljutását segítő zalavári vízlépcsőnél tartott tájékoztatóján Áder János felidézte, hogy valamikor a 19. század közepén jelentősen csökkentették a Balaton vízszintjét, majd körülötte vasút, üdülők, családi házak, szállodák épültek, ez pedig mára "kényszerhelyzetet eredményez", mert a 19. századi vízszintet már nem lehet visszaállítani. Ezért kell nagyon sok csapadék esetén a Sió-csatornán keresztül levezetni a vizet, hogy az ne okozzon kárt az épített környezetben. "Annak vagyok a híve, hogy minél magasabb legyen a Balaton vízszintje. Amit a jó isten adott, azt nekünk meg kell becsülni" – közölte Áder János.

Kitért arra is, hogy magas vízszintnél, szeles időben az alacsonyabban fekvő déli településeken időnként problémát okoz a víz, de az is probléma, ha a magyar és külföldi turistáknak nyáron több száz métert kell begyalogolni a tóba, hogy fürödhessenek. "Melyik a fontosabb? A néhány napos védekezés, hogy megvédjük azt a néhány ingatlant, vagy az, hogy több százezer ember egész nyáron megfelelő mennyiségű és minőségű víz mellett tölthesse szabadidejét? Én azt gondolom, ez az utóbbi, mert a Balaton nemzeti kincs", a tóparti turizmus kezd újra felélénkülni, visszanyerni régi rangját, de csak akkor megyünk a Balatonra, ha víz is van – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Áder

Az államfő a II-es víztározón végzett, természetvédelmileg is jelentős beruházásról tájékozódott a helyszínen. – fotó: MTI/Varga György

Áder János végül a nemzeti parkok földjeivel kapcsolatos törvénymódosításról elhangzott kérdésre azt válaszolta: türelmet kér. Múlt pénteken kapta meg a törvényt, hivatalában folyik még az alkotmányossági vizsgálata, amire péntekig van határidő. Csütörtökön véglegesítik kollégái a javaslatokat, s a döntés is ezt követően fog megszületni.

A következő öt évben 46 milliárd forint szolgálja a természetvédelmi fejlesztéseket

Az elmúlt években több száz természetvédelmi és turisztikai célú beruházás történt a magyarországi természetvédelmi területeken, és a következő öt évre 46 milliárd forintot különített el a kormány különböző forrásokból hasonló fejlesztésekre – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, maikor Áder János köztársasági elnököt fogadta a tájvédelmi körzetben.  Az államfő a földművelésügyi miniszter, valamint V. Németh Zsolt államtitkár, illetve Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójának társaságában először a Diás-szigetet, az ott álló Fekete István emlékhelyet látogatta meg.

A zárt természetvédelmi terület bejárásakor Fazekas Sándor úgy fogalmazott: Magyarországon "mintaszerű a természetvédelem", tíz nemzeti park mintegy félmillió hektár védett területet gondoz, s évente másfél millió látogatót fogad. A kormány célja, hogy a rendelkezésre álló 46 milliárd forintból a következő öt évben mintegy 100 ezer hektáron javuljanak a természetvédelem feltételei. Kitért arra, hogy a Kis-Balatonnál 2012-ben kezdődött meg a vízvédelmi rendszer második ütemének fejlesztése, amelyre 6,1 milliárd forintot áldoztak, és ennek 85 százalékát európai uniós forrásokból fedezték. A fejlesztés célja az volt, hogy az emberi, civilizációs hatásokat "mederbe terelje", ami példaszerű együttműködéssel valósult meg.

A beruházás egyszerre szolgálja a tájvédelmet, az élővilág megőrzését, de az árvízvédelmet és a Balaton vízminőségének javítását is. A tájvédelmi körzet területén 3,6 kilométernyi új csatorna épült, 15 kilométeren kotorták ki a meglévő csatornákat, illetve a halak vándorlását segítő két hallépcsőt is építettek egyebek közt.

1951-ben nyilvánították védetté a Kis-Balatont

Puskás Zoltán történelmi áttekintést adott a Kis-Balaton kialakulásának, lecsapolásának, illetve helyreállításának történetéről. Említést tett arról, hogy már az 1800-as években megkezdődött az a törekvés, hogy az addig mocsaras vidék lecsapolásával mezőgazdasági művelésre alkalmas területet alakítsanak ki, de csak a térség 1951-ben történt védetté nyilvánítása hozott ebben fordulatot. A kis-balatoni vízvédelmi rendszer helyreállításának első üteméről 1979-ben született döntés, majd 1981 és 1987 között valósult meg a beruházás, 1986-ban pedig tájvédelmi körzet besorolást is kapott a Kis-Balaton mintegy 15 ezer hektáros területe.

Magyarország területének 35 százaléka vizes élőhely

Dévai György professzor arról adott tájékoztatást, hogy az 1979-ben az iráni Ramsariban kötött természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik ma a Kis-Balaton területe is. A ma már 168 ország 2200 vizes élőhelyére kiterjedő egyezményben Magyarország 29 élőhelye, összesen 240 ezer hektár érintett. Hozzáfűzte ugyanakkor: Magyarország területének 35 százaléka vizes élőhelynek tekinthető, de ez a minősítés az Alföld mintegy 60 százalékára is kiterjed. – adta hírül az MTI.

Magyarországon mintaszerű a természetvédelem?

Elfogadták az alkotmányellenes tervezetet – szabad az út a földrabláshoz
 

Elfogadták az alkotmányellenes tervezetet -  szabad az út a földrabláshoz

Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet április 28-án a parlamentben, amikor elfogadták az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal. A természetvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás