Csúcsra jár a háztartási méretű kisebb napelemes rendszerek telepítése Magyarországon. A kivitelező cégeket az utóbbi időben elözönlötték a megrendelések, sosem látott bonanza van a piacon, a cégeknek tulajdonképpen az okozza a legfőbb gondot, hogy a halomra beérkező megrendeléseket hogyan teljesítsék.
A nagyobb vállalkozók megpróbálják alvállalkozóknak átadni a beeső munkák egy részét, az állásportálok pedig tele vannak olyan hirdetésekkel, ahol a tetőkön való munkákhoz keresnek embereket. Ahogy korábban is írta a G7 róla, a rohamnak, vagyis a kereslet megugrásának két fő oka van:
- A lakásfelújításhoz kapható, legfeljebb 3 millió forintos, de a felújításnak legfeljebb felét fedező állami támogatást a napelemekre is igénybe lehet venni, és sokan ezzel a konstrukcióval szeretnék megvalósítani a beruházásukat.
- Ha azonban valaki állami támogatással telepít napelemet, akkor csak 2021. június 30-ig tud az áramszolgáltatóval úgynevezett szaldóelszámolással szerződni.
A piaci helyzet és az államtól lehívható támogatási összeg megértéséhez fontos tisztában lenni a szaldó fogalmával és a hozzá kapcsolt határidőkkel.
A szaldó lényege röviden az, hogy a háztartás egy oda-vissza mérő villanyórát kap, amely az egyik irányba forog, amikor az elektromos hálózatba áramot táplál be a lakás, és a másik irányba, ha onnan éppen áramot kap.
Az órát évente egyszer leolvassák, és ha a háztartás többet használt fel, mint amennyit termelt, akkor a különbözetet kifizeti, vagyis ez lesz az éves villanyszámlája. Ám ha a napelemrendszert úgy tervezik meg, hogy egy év alatt éppen annyit termel, amennyit a háztartás elfogyaszt, akkor a leolvasáskor (ideális esetben) nullát mutat az óra, azaz a háztartásnak nincs villanyszámlája. Erre törekszik a felhasználók döntőt többsége.
A szaldót azonban az úgynevezett bruttó elszámolás fogja felváltani. Ennek konkrét részletei még nem ismertek, de a lényege az lesz, hogy a többletfelhasználást és a többlettermelést külön tarifával számolják ki, és a kettő különbsége adja majd az éves villanyszámla díját. (Az egyértelműség kedvéért: aki szaldós szerződést kötött az áramszolgáltatóval, az abban a rendszerben is marad.)
Könnyen belátható, hogy ha a bruttó rendszerben a háztartás drágábban veszi az áramot, mint amennyiért „eladja” – mert a két tarifa nem egyenlő -, akkor hiába termeli meg a teljes éves igényét, a villanyszámlája nem lehet nulla.
A G7 egy konkrét számoláson is bemutatja ezt:
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy egy kwh áram teljes lakossági bruttó díja 40 forint, és a háztartás egy évben elhasznál 3600 kwh-t, így az éves villanyszámlája 144 ezer forint lesz. Ha a napelemek pont 3600 kwh-t termelnek meg egy évben, akkor a villanyszámla évente nulla forint lesz – ez a szaldó lényege.
Ha viszont a bruttó elszámolásban a jogalkotó úgy határoz, hogy a megtermelt 3600 kwh áramot 30 forintért veszi át, miközben az eladási tarifán nem változtat, vagyis az marad 40 forint, akkor a háztartásnak a megtermelt 3600 kwh-ért 108 ezer forintot számolnak el, miközben ugyanúgy 144 ezer forint fizetési kötelezettsége keletkezik, vagyis az évfordulón 36 ezer forintot ki kell fizetnie. Pedig ugyanarról a napelemes rendszerről beszélünk, ugyanakkora kiépítési költséggel és ugyanakkora teljesítménnyel. Látszik, hogy a bruttó elszámolásnál a villanyszámla éves összegét végső soron a két tarifa közötti különbség befolyásolja, és ez a jövőben bármikor megváltozhat..
Így érthető meg, hogy miért sietnek most sokan a szaldó lejáró határideje előtt telepíteni egy napelemes rendszert. Fontos körülmény azonban, hogy a szaldóba való bekerülésnek két határideje van:
- Aki állami támogatást is igénybe vesz a finanszírozáshoz, annak már idén június végéig be kell fejeznie a telepítést,
- aki viszont nem vesz igénybe állami támogatást, az 2023 végéig köthet szaldós elszámolást.
A kivitelező cégek egy része a nagyon sok munka miatt már hetek óta nem tudja garantálni a megrendelőknek, hogy a napelemes rendszert még június vége előtt telepíteni tudja, vagyis valószínű, hogy
aki most kap észbe, az már lekésett az állami támogatás+szaldó együttes lehetőségéről.
Aki tehát most tervez, annak két választási lehetősége maradt 2023 végéig:
- vagy állami támogatás nélkül (akár piaci alapú hitelből) építteti ki a rendszert, és a szaldóelszámolást választja,
- vagy igénybe veszi a most nagyon népszerű állami támogatást, ám ekkor kénytelen a bruttó elszámolással szerződni a napelemes rendszerre.
A G7 megnézte, hogy melyik milyen lehetőségeket tartogat.
Kiindulópont, hogy a választás (támogatás vagy a szaldóelszámolás) alapvetően két dologtól függ majd: az átvételi ártól, amit a napelem-tulajdonosok kapnak a hálózatra termelt villamosenergiáért, és a támogatás mértékétől (illetve annak is fontos a szerepe, hogy mennyi ideig üzemel a napelemes erőmű).
Kezdjük az előbbivel. Bár a szabályozás továbbra sem tiszta, így nem lehet biztosan tudni, milyen áron számol majd el egymással a szolgáltató és a napelem-tulajdonos, azért van néhány reálisnak látszó forgatókönyv. Az egyik leginkább optimistának az a verzió tűnik, amikor a napelemes felhasználó – ahogy minden más fogyasztó – kifizeti a normál rezsicsökkentett áron a teljes mennyiséget, amit a hálózatból vesz, viszont az általa termelt villamosenergiáért csak az energiadíjat kapja meg, a rendszerhasználatit nem.
Persze ez utóbbi két díjtétel valószínűleg csak azoknak mond bármit, akiknek a villanyszámla-olvasgatás a hobbija. A többieknek: a lényeg nagyjából annyi, hogy nemcsak magáért az áramért mint termékért fizetünk, hanem azért is, hogy valaki eljuttatja azt az otthonunkba. A villanyszámlánknak ez a része a rendszerhasználati díj (azért fizetünk, mert használjuk a villamosenergia-hálózatot). Ráadásul nem is kis rész ez a tétel, konkrétan nagyobb, mint maga az energiadíj – tehát amennyibe maga az áram kerül. Előbbiért kilowattóránként nagyjából nettó 14 forintot fizetünk, a rendszer használatáért viszont körülbelül 16-ot (pontos számot rengeteg okból nem lehet mondani, a díjak ugyanis függnek például a fogyasztás mennyiségétől, a szolgáltatás helyétől, a vételezés időpontjától.)
Azaz az optimista verzió is nagyjából az, hogy a napelemesek az általuk termelt áramért csak feleannyit kapnak majd, mint amennyit nekik kell kifizetniük. Ez egyébként nagyon is indokolt, hiszen a napelem csak megtermeli az áramot, arról, hogy az elérjen a felhasználási helyre, már nem a napelem tulajdonosa, hanem a hálózat fenntartója gondoskodik.. Persze ez a termelésnek arra a részére, amit helyben elfogyasztanak, nem vonatkozik, azzal nincs ilyen probléma: ebben a tekintetben továbbra is a teljes áramköltséget megspórolják, hiszen nem pörög a villanyóra sem erre, sem arra.
A bruttó elszámolás tehát csak azt a részt fogja érinteni, amikor a napelem által megtermelt áramot nem a mosógép vagy a tévé működtetésére használja fel a tulajdonos, hanem a hálózatba táplálja be, mivel neki éppen akkor nincs rá szüksége.
Tapasztalatok szerint egy napelemes háztartási kiserőmű áramtermelésének nagyjából a 30-40 százalékát fogyasztják el helyben a tulajdonosok, a maradék 60-70 százalék az, amit visszatáplálnak a hálózatba, majd későbbi időpontban „lefogyasztják” a hálózatról.
Ez azt jelenti, hogy míg a szaldóelszámolásban az otthon termelt áram után semmit nem kellett fizetni, a jövőben ez már csak a megtermelt mennyiség nagyjából egyharmadára lesz igaz, a fogyasztás kétharmadánál pedig a számla felét spórolja meg a fogyasztó. Így ennél a verziónál a bruttó elszámolás a szaldóhoz képest körülbelül 30-35 százalékkal kisebb megtakarítást eredményez a háztartás áramköltségében.
Vegyünk egy ennél kissé kedvezőtlenebb verziót: amikor a napelem tulajdonosa az energiadíjat sem kapja meg teljes egészében, csak annak a nettó, tehát áfával csökkentett részét. Ez esetben a rendszerhasználati díj mellett az áramdíj áfáját is bukja, így a megtakarítás-csökkenés már nem 30-35, hanem 40 százalék fölött lesz.
Valószínű tehát, hogy ezt a 30-40 százalékot bukta el az, aki kicsúszott a törvényi határidőből, és már nem veheti igénybe együtt a támogatást és a szaldóelszámolást.
Ezután érdemes áttérni a másik fontos tényezőre, a támogatás mértékére, vagyis arra, hogy ezt az elbukott 30-40 százalékot hogyan lehet kompenzálni a támogatással. Ennek részletei a G7 gazdasági portálon >>>
