A rovat kizárólagos támogatója

Egy új kutatás szerint az őserdőben élők nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat. Ez megmutatja, hogy lehet élni a biodiverzitás megőrzésével is.

Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül – állapította meg egy új kutatás, amely szerint az itt élők „nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat”. A szakértők Peruban a talaj rétegeit vizsgálták az emberi hatások mikroszkopikus, fosszilis nyomai után kutatva. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredményeik szerint az erdőket a történelem előtti korban „nem vágták ki, nem művelték meg, vagy változtatták meg más módon”.
A kutatást vezető Dolores Piperno, a panamai Balboában lévő Smithsonian Trópusi Kutatóinézet munkatársa és kollégái szerint a bizonyítékok segíthetnek a modern természetvédelemben, ugyanis megmutatják, hogyan élhetnek az emberek az Amazonas-vidéken úgy, hogy megőrzik hihetetlenül gazdag biodiverzitását. Az új felfedezések információt szolgáltattak ahhoz a jelenleg is tartó vitához, amely arról szól, hogy az amazóniai őslakosok milyen mértékben formálták ezt a hatalmas, változatos vidéket – írta a BBC hírportálja.

Egyes szakértők szerint a területet aktívan, intenzíven formálták az itt élők, mielőtt az európai ember megérkezett Dél-Amerikába. Bizonyos vizsgálatok szerint az esőerdőben jelenleg élő fafajokat is a prehisztorikus ember ültette. Piperno és munkatásai botanikai-régészeti feltárást végeztek, elemezték a talajrétegeket, hogy képet kapjanak az esőerdő történelméről. Peru északkeleti részének településektől távol eső részén három helyszínen vizsgálták a talajt. Mindhárom terület úgynevezett interfluviális zóna, vagyis legalább egy kilométeres távolságban van bármilyen folyómedertől vagy árterülettől. Az ilyen erdők alkotják az Amazonas szárazföldi régiójának 90 százalékát, ezért tanulmányozásuk kulcsfontosságú az őslakosok hatásának vizsgálatához.

A fitolitok mikroszkopikus növényi kövületek

Mindegyik üledékrétegben mikroszkopikus növényi kövületeket, úgynevezett fitolitokat kerestek. Ezek apró jelzései annak, mi növekedett az erdőben több ezer éve. „Nagyon kevés nyomát találtuk az emberi hatásnak az elmúlt 5000 évben” – mondta Piperno. A szakértők kiemelték az őslakosok tudásának értékét, amely nagy segítség lehet az Amazonas biodiverzitásának megőrzésében. Segíthetnek például az újratelepítés és helyreállítás szempontjából legjobb fajok kiválasztásában. (MTI)


Túlélésünk alapja: alázat és tisztelet a természetnek!

Természetesek,- vagy emberi eredetűek az alföldi szikes puszták? Félmillió hektár legelőre kellene természetvédelmi pásztor. Miért fontos Greta Thunberg korosztályának az etnobiológia? „Szarjál magadnak legelőt” – mivel egészíthetik ki a hortobágyi pásztorok, a gyimesi állattartók, és a mongol nomádok a tudományt? Ezekről is mesélt podcastunkban Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek