A rovat kizárólagos támogatója

A 690 magyar, szlovák, cseh, osztrák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet kaphattuk az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról. Elkészült a 2020. évi 18. Országos, és a 4. Pannon-régiós Sasleltár.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizennyolcadik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében – 2018 után immáron negyedik alkalommal – a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így most ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el.

Magyarországi sasleltár

A hazai megfigyelések 3456 db 2,5×2,5 km-es UTM négyzetet (az ország területét felosztó rácsháló “szemek”) érintettek, amely összesen mintegy 21 600 km2-t, azaz az ország területének 24%-át fedték le, ami a sasszinkronok történetének messze legmagasabb értékét jelenti. A felmérések természetesen a legjobb sas élőhelyekre koncentráltak, így az országos állomány jelentős részét: 1025-1076 rétisast és 550-578 parlagi sast számba vették a kutatók. A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is ritkák. A fenti adatok alapján a felmérés során bejárt sastelelőhelyeken, tehát a „legsasosabb” élőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 4,98 rétisas és 2,67 parlagi sas került lencsevégre. Hogy el tudjuk képzelni ezt a nagyságrendet – a legjobb sasélőhelyeken is átlagosan 2926 focipályányi területet bejárva találkozhatunk egyetlen rétisassal, míg a parlagi sas esetében ehhez már közel 5454 focipályányi területet kell átlagosan átvizsgálni.

 

A négy sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 5 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 (összesen tehát 17) faj mintegy 19 ezer példányát is megfigyelték a szakemberek:

  • barna kánya (3),
  • vörös kánya (37),
  • kékes rétihéja (522 hím, 1365 tojó és fiatal),
  • barna rétihéja (17 hím, 212 tojó és fiatal),
  • karvaly (1318), héja (51),ragadozómadár
  • egerészölyv (11317),
  • gatyás ölyv (413),
  • pusztai ölyv (15),
  • vörös vércse (2933),
  • kerecsensólyom (75-79),
  • vándorsólyom (85-91),
  • kis sólyom (49).

A nappali ragadozómadarak mellett túzokot (327 kakas, 470 tojó, 277 nem meghatározható ivarú egyedet) is jelentős egyedszámban észleltek a felmérők.
Az adatok megyei bontása itt nézhető meg >>

Kárpát-medencei sasleltár

A hat résztvevő közép-európai ország összesítésében 1 347 rétisast és 763 parlagi sast, 24 szirti sast és 6 fekete sast figyeltek meg. A sasfajok mellett további 13 (összesen 17) ragadozómadár-faj több mint 20 ezer példányát is megfigyelték a szakemberek:

  • barna kánya (5),
  • vörös kánya (71),
  • kékes rétihéja (522 hím, 1365 tojó és fiatal ),
  • barna rétihéja (20 hím, 325 tojó és fiatal),
  • karvaly (413),
  • héja (79),
  • egerészölyv (13 081),
  • gatyás ölyv (518),
  • pusztai ölyv (16),
  • vörös vércse (3588),
  • kerecsensólyom (118),
  • vándorsólyom (99),
  • kis sólyom (64).

Illetve egyes régiókban a túzokokat is számba vették (2224).

Nyitókép: sasszinkron 2021 -telelő öreg parlagi sas pár. Kép: Serfőző József ANP

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek