Hetven fokozottan védett rákosi viperát bocsátottak szabadon a faj egyik utolsó magyarországi előfordulási helyén, a Kiskunságban. A korábban mesterséges körülmények között nevelt kígyók ezzel csatlakoztak a már közel 600 egyedből álló vadonélő hazai állományhoz.
A rákosi vipera, ugyan mérgeskígyó, mégis számos állat étlapján szerepel, ezért a faj megmentésére létrehozott központ munkatársai mindent megtettek azért, hogy a kibocsátott egyedek túlélési esélyeit növeljék. A tavaly kibocsátott 30 kígyóval együtt már 100-ra nőtt a védelmi programban nevelt, de már szabadon élő viperák száma.
A kígyók a telet, a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberei által kifejlesztett mesterséges „telelőüregekben” töltötték. Ezek a több mint egy méter hosszú kerámia-csövek könnyedén áttelepíthetők az állatok szabadon engedésére kijelölt területen korábban leásott befogadó-csövekbe, biztonságos és főleg megszokott búvóhelyet jelentve számukra. Az idén 15 ilyen üreget helyeztek ki a Központ melletti gyepterületre. Arra a kérdésre, hogy az állatok alkalmazkodtak-e az új élőhelyi viszonyokhoz, csak több éven át tartó monitorozás eredményei adnak majd választ. A rákosi viperák fején lévő pikkelyek száma és elrendeződése egyedi azonosítást tesz lehetővé, így az újból észlelt egyedek révén követhető az állatok mozgása, illetve a szakemberek következhetnek az egyes viselkedésmintákra is.
Magyarországon a Rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb” kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került.
Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, melynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozására is. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumai kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására. A tenyésztésén kívül a Központban a rejtőzködő életmódú faj életmenetével kapcsolatos, még megválaszolatlan kérdések tisztázására is lehetőség van. A Rákosivipera-védelmi Központ a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, technikai üzemeltetéséért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felel, illetve szakmai felügyeletet a téma szakértőiből álló Rákosi Vipera Védelmi Tanács látja el.
