A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Egy részletes elemzés szerint a fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét a világon 2018-ban, 8,7 millió embert ölt meg. A halálos áldozatok száma meghaladja a dohányzás miatt és maláriában évente meghaltak együttes számát.

Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben. Az elemzés szerint az USA-ban és Európában 10 halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden 3. halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok. Az értékek jóval magasabbak a korábban véltnél és még a tanulmányt készítő kutatókat is meglepte.

Eloise Marais, a University College London kutatója, a tanulmány társszerzője azt mondta, először megdöbbentőnek találták az eredményeket, de aztán a szennyezés egyre több és több hatását fedezték fel. „Minél tovább keressük a hatásokat, annál többet találunk” – mondta. A halálos áldozatok száma meghaladja a dohányzás miatt és maláriában évente meghaltak együttes számát.

A Harvard Egyetem, a Birminghami és a Leicesteri Egyetem, valamint a University College London közreműködésével készült elemzés az Environmental Research tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok kapcsolatot találtak a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó légszennyezettség és a szívbetegségek, a légúti betegségek és még a látás elvesztése között is.

A fosszilis üzemanyagok kibocsátása nélkül a világ népességének várható átlagos élettartama több mint egy évvel megnőne, miközben a gazdasági és egészségügyi költségei kb. 2,9 billió dollárral csökkenne.

Az újonnan becsült halálozási értékek jóval magasabbak a korábban végzett hasonló számítások eredményénél. A Lancet orvostudományi folyóirat által 2019-ben készített jelentés szerint például 4,2 millió halálesetet okoz évente a porból, az erdőtüzek okozta füstből és a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó szennyeződés.

Az új vizsgálat részletesebben elemzi az erőművek, járművek és egyéb források által kibocsátott koromrészecskék hatását. Ez a PM2,5-ként ismert szállópor a 2,5 mikrométer átmérőjűnél kisebb részecskéket jelenti, tehát kb. 30-szor kisebb, mint egy átlagos emberi hajszál átmérője. Ezek az apró részecskék belélegezve leülepednek a tüdőben, és változatos egészségügyi problémákat okoznak.

Ahelyett, hogy kizárólag műholdak átlagos becsléseire és felszíni megfigyelésekre alapozták volna a kutatásukat, a szakértők a NASA által felügyelt, háromdimenziós légkörkémiai modellt is alkalmazták, ami sokkal részletesebb felbontást biztosított, és különbséget tudott tenni a szennyező források között.

„Ahelyett, hogy az átlagos elterjedést vizsgáltuk volna egy nagy régióban, fel akartuk térképezni, hol van a szennyezés és hol élnek az emberek, hogy sokkal pontosabban tudhassuk, mit lélegeznek be” – mondta Karn Vohra, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek