Miért soroljuk az ipari halászatot bolygónk legdestruktívabb iparágai közé? Röviden bycatch, azaz halászati melléktermék, járulékos veszteség… Ha valaminek 90%-a melléktermék vagy járulékos veszteség lehet, az a legkevésbé sem nevezhető “fenntartható” iparágnak!
A Sea Shepherd Hungary Official infografikáján a halászati tevékenység áldozatául esett cápák száma összevont adat, benne a cápauszony-vadászat – évi kb. 73 millió áldozat és "csak" a fennmaradó kb. 27 millión "osztozik" a halászati járulékos veszteség és a cápamájolaj-iparág igényeinek kielégítése!
A tengeri madarak is a rabló halászati gyakorlat áldozatai
Csak az európai vizeken évi mintegy 200 ezer tengeri madár leli vesztét úgy, hogy véletlenül a halászhajók zsákmányául esik. Ráadásul ez csak a regisztrált eseteket jelenti, az európai hajók pedig Afrika partjainál is dolgoznak…
Az európai halászflotta halászati tevékenységének mintegy 25%-át az afrikai kontinens mentén, Nyugat- és Észak-Afrika partjainál folytatja. Ezek a halban különösen gazdag vizek azonban a vándorló tengeri madaraknak is kedvelt vadászterületei. A fenékvonóhálós hajók, a nyílt tengeri vonóhálós hajók és a felszíni hosszú horogsoros hajók szándékolatlan zsákmányai között gyakran fordulnak elő a szulák és ékfarkú halfarkasok, de a háló sokszor ejt foglyul tengeri teknősöket is.
Öngyilkosan leraboljuk az óceánokat
Több mint 70 ezer hajóról gyűjtött műholdas adatok segítségével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az óceánok és tengerek térségének 55 %-án folyik kereskedelmi halászat, azaz nagyobb területet aknáznak ki, mint amennyit mezőgazdasági célokra használnak a szárazföldön. A világtengeren a halászat 85 %-a mindössze öt országra esik.
Az általuk először elkészített kereskedelmi halászat világtérképét műholdas nyomkövetővel ellátott több mint 70 ezer hajóról származó 22 milliárd adatból állította össze David Kroodsmának, az amerikai Global Fishing Watch környezetvédelmi szervezet igazgatójának vezetésével a kutatócsoport – derült ki a Scinece tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból. Az adatokat 2014 és 2016 között gyűjtötték azokból a térségekből, ahol folyamatos a kereskedelmi halászat: a halászhajó flották évente 460 millió kilométert tesznek meg a világ óceánjain, ez háromszor hosszabb útvonal, mint a Föld és Nap közötti távolság – emelték ki a kutatók tanulmányukban.
