A rovat kizárólagos támogatója

Az ökoszisztéma-szemlélet előfutáraként, az erdőt bonyolult élőlényként teljesen újszerűen felfogó örökerdő gondolata, a fenntartható természetközeli erdőgazdálkodás alapeszméje egy évszázada született meg.

Az örökerdő elméleti alapjait az Eberswalde-i Erdészeti Akadémia egykori igazgatója és kutatóprofesszora, a természetközeli erdőgazdálkodás úttörő személyisége, Alfred Möller (1860-1922) rakta le, aki korát megelőzve elsőként fogalmazta meg az erdei ökoszisztéma létét és az erdőt egységes, önszerveződésre képes organizmusnak tekintette. Mivel az örökerdőben – a természetes állapothoz hasonlóan – a többféle fajú és korú faegyed együttélése következtében hatékonyan fenntartható a biodiverzitás, a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképessége is nagyobb, mint klasszikusan kezelt erdőké.

Bár Magyarországon korábban nem voltak jelentős hagyományai ennek a gazdálkodási módnak, az elmúlt évtizedben megötszöröződött területen, mára közel 100 ezer hektáron folyik örökerdő és átmeneti – az örökerdő-gazdálkodásra felkészítő – üzemmódú erdőgazdálkodás. Az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő Szakosztálya a Mecsekerdőnél tartotta kihelyezett ülését, amelynek központi témája az örökerdő-gazdálkodás hazai jelene és jövője volt.

Dr. Csépányi Péter, az örökerdő-gazdálkodásban úttörő szerepet vállaló Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, az OEE Örökerdő Szakosztály elnöke az emlékülésen kifejtette: az örökerdő a jövő sarkalatos erdőgazdálkodási formája lehet, mivel örökerdő összességében magasabb szintet képvisel, mint általában egy klasszikusan kezelt erdő. A problémákat sokkal inkább elkerüli és a mai kor elvárásait hatékonyabban integrálja, mint más erdőművelési rendszerek. A szakmai fórumok azt is szolgálják, hogy a tapasztalatok megismerésével, az eredmények összevetésével elősegítsék a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok elterjedését.

A rendezvényen az örökerdő-gazdálkodás tapasztalatait osztották meg egymással a résztvevők: a Mecsekerdő örökerdő-gazdálkodásának üzemi bevezetését, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél immár két évtizedes múltra visszatekintő Mexikópusztai Pro Silva Bemutatóterületet, az Erdészeti Szakmai Rendszer gazdálkodást támogató Örökerdő-Modulját ismerhették meg a szakemberek. A terepi program keretében pedig a Mecsekerdő Magyaregregyen létesített, örökerdő mintaterületének kialakítási elveivel ismerkedhettek meg, amely bemutatási és továbbképzési célokat is szolgál. A programpont külön érdeme, hogy visszaigazolta az örökerdő kezelési útmutatóban (NFK Erdészeti Főosztályának honlapján elérhető) található ellenőrzési módszerek, modellek használhatóságát, gyakorlati alkalmazásuk előnyeit. A résztvevők ezen felül ellátogattak a „Bükkhát” erdőrezervátumba, ahol a védőzóna-kezelés eddigi tapasztalataival ismerkedhettek meg.

A rendezvény abból a szempontból is példaértékű volt, hogy a résztvevők között az állami erdészeti társaságok szakemberei mellett magánerdő-gazdálkodók, erdőtervezők, természetvédelmi szakemberek és erdőökológus kutatók is részt vettek, jelezve, hogy téma összefogja az erdők jövője érdekében dolgozó feleket.

Ripszám István, az eseménynek otthont adó Mecsekerdő vezérigazgatója kijelentette: látjuk, hogy az erdőkkel kapcsolatban társadalmi paradigmaváltás zajlik. Elszántak és eltökéltek vagyunk ebben az elhívásban, nem tehetjük meg, hogy érdektelenséget mutatunk, vagy elodázzuk a problémák megoldását. Mindenképpen időszerű az ökoszisztéma-szolgáltatás teljeskörűségét biztosító erdők szerkezetének, kezelésének átgondolása, ennek kiváló színtere és lehetősége a Mecsekerdőben is egyre nagyobb területen folyó örökerdő-gazdálkodás.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek