2016 jan.28-án az elsőfokú bírósági ítélet – nagy visszhangot kiváltva – nem talált felelősöket a kolontári iszapkatasztrófa ügyében. Ezt követően, egy hónappal ezelőtt küldtem el a Legfőbb Ügyészségnek a lentebb olvasható levelet.
A mai napon a sajtóban megjelent az alábbi hír: A túltöltés okozhatta a katasztrófát.
Egymillió köbméter tiltott veszélyes hulladék, nátronlúg volt a kolontári tározó kazettájában – állítja az igazságügyi szakértő
A túltöltést a kapzsiság idézte elő – írja Pálos László erdőmérnök a Legfőbb Ügyészségnek megküldött szakértői véleménye kiegészítésében. Ez abban nyilvánult meg, hogy a „nem veszélyes hulladék tárolóban” egyidejűleg helyezték el a vörösiszap-hulladékot a felhasználandó és így a termelésbe visszaáramoltatni szándékozott maró lúggal – fogalmaz az igazságügyi szakértő.
A cikk csak részben tér ki az előzményekre ,a szakértői vélemény leginkább a közvetlen okokra gátszakadás pillanatára helyezi a hangsúlyt.
Ha meg szeretnénk érteni ,hogy mi történt Kolontáron , akkor végig kell kísérni az eseményeket a tározók létesítésétől, az akkor érvényes építési és környezetvédelmi szabályoktól kezdve a változásokon át a sajnálatos eseményig, melynek előidézésében szerepe volt az iparág sajátosságainak, a környezetvédelem hazai megítélésének, helyzetének , a tulajdonosoknak , a hatóságoknak , a törvényeknek , az engedélyeknek és az ellenőrzéseknek és a katasztrófa idején a kedvezőtlen időjárási körülményeknek egyaránt. A Legfőbb Ügyészséghez a sajtón keresztül elérhető információk alapján azért fordultam, hogy a tíz halálesetet követelő katasztrófa felelőseit megtalálják, hogy valódi figyelmet kapjon a környezetvédelem, az emberek életének védelme és meg lehessen előzni más hasonló eseteket.
HM
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
1055 Budapest, Markó u. 16.
Dr.Polt Péter Legfőbb Ügyész
részére
Tárgy: a 2010-ben történt kolontári vörösiszap katasztrófa kinek a felelőssége?
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
A 2010-ben történt kolontári vörösiszap katasztrófa ügyében keresem meg bejelentéssel Önöket.
A médián keresztül lehetett értesülni a vörösiszap katasztrófa ügyében történt bírósági tárgyalásokról , majd az elsőfokú ítéletről, amely felelőst nem talált, felmentette a tulajdonosokat.
A hírek alapján sokan a bírót illetve a bíróságot hibáztatják.( A bírói függetlenséget, a hatalommegosztás elvét sértő politikai nyilatkozatok is megjelentek ennek nyomán, melyekre a szakág vezetője válaszolt és elutasította azt. )
Mások szerint a bíró a vádirat alapján döntött , ez pedig valószínűleg nem lehetett elég alapos ahhoz, hogy megfelelő ítélet születhessen a tíz halálos áldozatot is követelő katasztrófa ügyében.
Ezúton szeretném elküldeni az alábbiakat a Legfőbb Ügyész Úrnak :
1) Elsősorban és legfontosabbként egy a médiában olvasói levélként megjelent ügyvédi iratot, amely olyan tényeket tartalmaz, melyek ismeretében, vádiratban szereplése esetén valószínű , hogy más ítélet született volna.
2) A kolontári iszapkatasztrófával és az első fokú bírósági döntéssel kapcsolatos cikkeket
3) Az almásfüzitői tározó sorsáról szóló cikkeket, az előbbihez összehasonlításképpen.
Tisztelt Legfőbb Ügyész úr!
A kolontári katasztrófa felelőseit csak egy teljesen átfogó vizsgálat esetén lehet megnevezni.
Ennek a súlyos katasztrófának a vizsgálatához és a megfelelő döntéshez végig kell kísérni az eseményeket a tározók létesítésétől, az akkor érvényes építési és környezetvédelmi szabályoktól kezdve a sajnálatos eseményig.
Az előző rendszerben történtek után mindenképpen ki kell emelni azt , hogy a jelenlegi tulajdonosok jelképes összegért jutottak ehhez a hatalmas vagyonhoz és ennek fejében környezetvédelmi feladatokat vállaltak.Ezekből mit végeztek el?
A tulajdonosok azt állították a per során,hogy ők nem nyúltak a tározóhoz.Úgy maradt , abban az állapotban, ahogy az korábbról örökölték. Az elküldött dokumentum szerint a tározó falát a még nagyobb kapacitás elérése érdekében egyszer megnagyobbították , erre utal az 1997 és a 2002 évi üzemeltetési engedélyek közötti különbség. Így az 2 millió köbméterrel több iszap befogadására vált alkalmassá , mint korábban .
A levélben bemutatott iratokból az is kiderül, hogy időközben megváltoztattak vegyvédelmi szabályokat és a tározó feltöltésére vonatkozó limitet is. Feltehetően a termelés fenntartása/nagyobb nyereség érdekében.
Ezekhez a változtatásokhoz valószínűleg szakértőket kellett megnyerni ill mások elnézését kérni ( értsd az ellenőrzés nem megfelelő voltát).
Az utóbbi esetben pedig már az állami szervek felelőssége is felmerül.
A tározó helyzetét zöld szervezetek évtizedek óta nagyon veszélyesnek látták , többször próbálták hallatni a hangjukat, hogy a vállalat nem tartja be a környezetvédelmi szabályokat.
Közben a MAL Zrt. 2010-ben Nemzeti Minőség Díjat kapott a kormánytól Matolcsy György gazdasági miniszter döntése alapján,mint a magyar gazdaság élvonalába tartozó gazdasági vállalkozás.
Alig pár hónap múlva közvetlen a katasztrófa után a kormánypárt politikai nyilatkozatot adott ki arról , hogy a történtekért kizárólag a MAL Zrt a felelős. Jelenleg is annak érdekében történik a politikai nyomás, hogy ítéljék el a a tulajdonosokat.
Azonban nem politikai döntésre van szükség -meg nem a közhangulat dönthet – hanem a tények felkutatására és az ügyben résztvevő összes szereplő cselekedeteinek ill mulasztásának a megismerésére.
Az iszapkatasztrófa ügyében minden felelőst meg kell találni. Az ügy teljes feltárása a szükséges.
Az egyének felelősségét és a nem megfelelően működő hivatalos szervek felelősségét is meg kell állapítani. Amennyiben szükséges , a jogszabályokat is meg kell változtatni, ha ezeknek is szerepe lehet a történtekben, azért hogy egy jól alkalmazható, hatékony törvény legyen az ilyen természeti katasztrófák megelőzésére.
A fentiekből látható ,hogy ebben az összetett ügyben alapvető szerepe van a szakértői véleménynek.
Az alábbi cikk , az ezzel kapcsolatos nehézségekről szól. Valószínű. hogy vagy a szakértéssel kapcsolatos jogszabályok nem megfelelőek vagy nem tartják be a törvényt .
http://valasz.hu/publi/a-biszku-es-vorosiszap-ugy-hatteremberei-megalazott-felreallitott-szakertok-117166
A kolontári katasztrófa megértéséhez, értékeléséhez a nem szakemberek számára összehasonlító példaként nagyon tanulságos az almásfüzitői tározó sorsa ,ahol évek óta folyik a huza-vona és a pereskedés, még nemzetközi színtérre is került.
Ezeket az almásfüzitőről szólói cikkeket olvasva megjegyezném, hogy az itt történtek ismeretében sem a hatóságoknak ,sem a politikának nem lehet naivnak mutatkoznia , most 2016-ban , a kolontári vörösiszap katasztrófa tekintetében.
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Kérem, hogy a katasztrófa körülményeit az az iratban szereplő tényeknek , adatoknak megfelelően is vizsgálják át, hogy megfelelő, igazságos döntés szülessen.
Kérem a segítségét , hogy a tíz halálesetet követelő katasztrófa felelőseit megtalálják, hogy valódi figyelmet kapjon a környezetvédelem, az emberek életének védelme és meg lehessen előzni más hasonló eseteket.
Tisztelettel:
H.M.
név, cím ,email
