Hároméves haladékot ad az európai autógyártóknak az Európai Bizottság a szén-dioxid-kibocsátási célok teljesítésére – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március 3-i sajtótájékoztatóján. Megközelítette a magyar járműipari leépítés mértéke a németét tavaly
A változtatásra még rá kell bólintania az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is, de ha fellazítják a szabályozást, az azt jelentené, hogy 2025-ben a gyártóknak elég lenne az eredetileg szükségesnél kevesebb elektromos autót eladniuk, 2026-ban és 2027-ben viszont fel kellene pörgetniük a forgalmukat ebben a szegmensben.
- Az autógyártóknak az uniós szabályozás alapján flottaszinten kell megfelelniük a néhány évente szigorodó szén-dioxid-kibocsátási normáknak. Idén 93,6 grammra csökkent a kilométerenként kibocsátható szén-dioxid mennyisége a személyautók körében, és a szabályozásnak gyakorlatilag csak úgy tudnak megfelelni a gyártók, ha jelentősen növelik az eladott villanyautóik arányát.
Miért fontos ez? Az elektromosautó-piac visszaesése miatt a nagyobb autógyártók arra számíthattak, hogy ha ebben az évben is alulteljesítenek, akkor büntetést kell fizetniük az Európai Bizottságnak. Például, a Volkswagennek a saját becslései szerint 1,5 milliárd eurót (600 milliárd forintot) kellett volna befizetnie a 2025-re tervezett eladásai alapján. Más becslések szerint a gyártók akár büntetés nélkül is megúszhatták volna az idei évet.
- Von der Leyen sajtótájékoztatója után megugrottak az európai autógyártók részvényeinek értékei. A Volkswagen délelőttről délutánra több mint 6 százalékot emelkedett, a Mercedes több mint 5 százalékot, a BMW 4,8 százalékos emelkedésnél tart, és a Renault részvényei is közel 6 százalékkal érnek többet, mint délelőtt.
Előzmények: az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) vezetője, Ola Källenius januárban nyílt levélben jelezte az Európai Bizottságnak, hogy szeretné, ha rugalmasabb lenne az unió zöld átmenetre vonatkozó szabályzata. Szerinte az uniós szabályozás és a piac nincs szinkronban egymással, az elektromos autókra pedig egyelőre nincs igény abban a mértékben, ahogy azt a Bizottság előírta.
Igen, de: a kínai tulajdonú Volvo ügyvezetője, Jim Rowan szerint a friss változtatás nem jön jól azoknak a gyártóknak, akik már nagy összeget fektettek az elektromos autók fejlesztésébe – ilyen például a Volvo is.
- A Volvo óriási hasznot húzott volna abból, ha a többi gyártónak büntetést kell fizetnie, hiszen ha a túlteljesítő konkurensektől vásárolt volna krediteket egy gyártó, akkor elkerülheti a büntetést.
- A környezetvédelmi szervezetek szerint a zöld átállásra felkészült kínai autógyártók versenyképesebbek lehetnek az európai szereplőkkel szemben a következő években, akikre a halasztás vonatkozik.
„Az uniós szabályok lazítása a lemaradókat jutalmazza, és az európai autóiparnak nem sokat segít, viszont növeli az elmaradást Kínához képest az elektromos járművek terén” – írta William Todts, a Transport & Environment nevű, európai civil szervezetek által létrehozott lobbicsoport vezérigazgazgatója. Az intézkedés miatt kisebb lenne a nyomás a gyártókon, hogy piacra dobják az olyan, alacsonyabb árú elektromos autókat, mint például az idén piacra került Renault E5 – érvel a szervezet közleményében.
Tágabb kontextus: ha az elektromos autók gyártása idén sem fut fel, az nagy érvágás lehet az akkumulátor-gyártásnak, ami egyre nagyobb szerepet kap a magyar gazdaságban. Ahhoz, hogy az akkumulátorgyártás igazán jövedelmező legyen, fel kellene pörögnie az európai elektromosautó-piacnak.
Mi következik? Az Európai Bizottság szerdán mutatja be az autóipar fellendítésére szolgáló hosszú távú terveit. Bár Von der Leyen erről egyelőre nem beszélt, de úgy látszik, a robbanómotoros autók értékesítésének 2035-ös határidején nem változtatnak (bár megjelentek olyan sajtóértesülések, amelyek szerint a plug-in hibrid autók eladását 2035 után is engedélyezné az Európai Bizottság)- írta a G7.
KAPCSOLÓDÓ CIKK: Megközelítette a magyar járműipari leépítés mértéke a németét tavaly
Nyitókép: autószalon Depositphotos
