A rovat kizárólagos támogatója

Miközben a világ a Mars kolonizációjáról fantáziál, és a hét új eszeveszett távol lévő Föld-szerű bolygó után epekedik, addig szép csendben saját bolygónk életgazdagságának felével számolhatunk le 2100-ra. Ferenc pápa megoldást sürget: a Vatikán összehívta a világ természet- és társadalomtudósainak krémjét a megoldás érdekében.

Jelenleg az összes faj mintegy ötöde áll közel a kihaláshoz, ám ha nem élünk minél előbb átfogó megoldásokkal, akkor századunk végére könnyűszerrel minden második fajt a végleges kipusztulás szélére sodorhatjuk. Ez a súlyos megállapítás adta annak a február 27-ei vatikáni tudományos konferenciának a gerincét, amin a világ vezető biológusai, ökológusai és közgazdászai a bioszféra megmentéséhez szükséges társadalmi-gazdasági cselekvés mielőbbi lehetőségeit keresik.

A katolikus egyházfő által életre hívott tudományos találkozó célja nem az volt, hogy felhívja a figyelmet néhány menő veszélyeztetett állat kihalására, mint a tigrisekére vagy az orrszarvúkéra. Ehelyett a konferencia döntően azokra a kevésbé észrevehető fajok tömeges kihalásainak veszélyeire fókuszál, amelyek áldásos tevékenységei egyáltalán élhetővé teszik számunkra bolygónkat. Ezek a fajok roppant sok ingyenes „szívességet” nyújtanak számunkra, többek között megtisztítják vizeinket és levegőnket, megkötik a szén-dioxidot, termékenyen tartják talajainkat, táplálékul szolgálnak nekünk, gyógyszert készíthetünk belőlük, vagy szimplán az esztétikai értékük miatt különlegesek számunkra.

A tömeges fajkihalás húzósabb, mint a globális felmelegedés

A bioszféra csodálatosan változatos élőlényeinek gyakran összefüggő életfolyamatai tehát olyan ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak számunkra, amelyeknek az emberi tervezésű helyettesítése észveszejtően nagy költségeket róna gazdasági rendszerünkre, ha egyáltalán képesek vagyunk azokat pótolni. Éppen ezért a konferencia egyik szervezője, Peter Raven biológus professzor úgy gondolja, hogy mivel az emberiség léte az élővilág szövevényes rendszereire épül, így a tömeges fajkihalások okozta bioszféra pusztulás nagyobb veszélyt jelent a civilizációnkra, mint a sokak által a legjelentősebb globális problémának tartott klímaváltozás.

Paul Ehrlich biológus ugyanakkor úgy véli, hogy megadatott számunkra a hathatós cselekvés lehetősége. A gondot tehát nem a kiút hiányában, hanem annak társadalmi megértettségében véli felfedezni, ugyanis szerinte a tömegek egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy micsoda nyilvánvaló veszélybe sodorhatjuk önmagunkat az általunk okozott hatodik tömeges földi fajkihalás miatt. További érdekességek a Guardian eredeti cikkében olvashatók.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek