A rovat kizárólagos támogatója

A Fidesz-KDNP-s kormány igazi mindenevő csúcsragadozóvá vált, a túlélésre egyedül saját zsíros falatokkal táplált élősködőinek van esélye. Most Balatonfenyves a cél. A nagy környezetkárosító mutyi részletei.

Az elmúlt évek „kétharmados” törvénymódosításai, a lenyúlt ezer-milliárdok, a holdudvarának átjátszott, addig köztulajdonban lévő termőföldjeink, az oktatás és az egészségügy lerombolása után miért pont Közép-Európa legnagyobb tavára, a Balatonra ne tekintenének prédaként?  A balatonfenyvesi Nagyszabadstrand látogatóit huzamosabb ideje egy nagyszabású magánberuházás elképesztő látványa fogadja. Két, egymástól 75 méterre elhelyezkedő, a tóba több mint fél kilométernyire benyúló, 350 vitorlás kikötésére alkalmas móló építése zajlik. A készülő monstrumhoz szükséges 4 hektáros területet, természetes öböl hiányában, a Balatonból hasítják ki. A projekt gazdái fittyet hánynak a hatályos törvényekre. Több érintett hatóság a környezeti szempontokat félretéve, határidőket meghosszabbítva támogatja a projektet.  

Mindez a hírhedt Előny Kft. helyzetbe hozásával, 400 millió forint közvetlen és a kapcsolódó szállodához is közel ugyanennyi EU-s támogatással valósulhat meg. A cég tulajdonosai persze nem akárkik: nevüket az ÁNTSZ laborhálózatának vitatott privatizációja és az egri Hospinvest-ügy révén régebbről is ismerhetjük. De nagyon úgy tűnik, a kikötőre a Matolcsy érdekeltségébe tartozó NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-nek is van már üzletrészen alapított zálogjoga.

A beruházás a Balaton-törvény mellett számos olyan természetvédelmi érdeket is sért, melyek az EU-szabályozásnak alapvető elemei.  

Az LMP által benyújtott írásbeli kérdésekből és közérdekű adatigénylésből pedig kiderül, hogy komoly ellentmondás van a hatósági állásfoglalások között. Míg a vízjogi létesítési engedély szerint a „beruházás hatásait a tó vízminőségére és az élővilágra csak becsülni lehet”, a felügyelőség álláspontja szerint az előzetes vizsgálat alapján „a tervezett tevékenységek megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”.

A létesítés mellett, amely legalább 65.000, de inkább 80.000 m3 iszap kotrásával és jelentős műtárgyak megépítésével jár, a hivatalos dokumentumok említést sem tesznek az üzemeltetés során rendszeresen keletkező, nagy mennyiségű kikotort iszap környezeti hatásáról és jövőbeni elhelyezésének kérdéséről.  

A 2014. október 27-én kelt vízjogi létesítési engedélyt érdekes módon már 2015. március 25-én módosították, törölve azt az alapvető természetvédelmi követelményt, hogy a tómeder területét érintő munkálatokat csak a vegetációs és ívási időszakon kívül, szeptember 1. és március 1. között lehet végezni. Indoklás nélkül megállapították, a módosításnak táj- és természetvédelmi akadálya nincs. A beruházó pedig már a határozat kézhezvétele előtt folytatta is a munkálatokat.

Az ügyről az LMP 2015. március elején kapott információkat, majd haladéktalanul kérdéssel fordult a környezetügyért is felelős Fazekas Sándor miniszterhez. „Számítottak-e a környezetvédelmi szempontok a balatonfenyvesi kikötőberuházás ügyében?" – így hangzott az első kérdés, amit az illetékes hatóságokhoz elküldött több közérdekű adatigénylés követett.
RÉSZLETEK >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek