Zimmermann Ottó nagyon jó szakember. Az egyik legjobb a magyar piacon. Zimmermann Ottó abból él, hogy kommunikál. Azaz beszél, rábeszél, meggyőz. Pénzért. Nagyon sok pénzért. Most az a dolga, hogy a bükkösdiekkel és a hetvehelyiekkel megértesse, hogy milyen jó dolguk lesz, ha ott okádja a meleget és a határértékeket szigorúan betartva a nehézfémet meg a füstöt a cementmű kéménye.
Ennél már csak az lesz a jobb – amit ezek a buta falusiak valahogy nem akarnak megérteni – ha szívhatják a kő- és cementszállító autók bűzét és hallhatják a motorzúgást. Zimmermann Ottót ezért fizetik. Nem is rosszul. És ő ezért mindent eszközt felhasznál. A legfontosabb feladata elhallgattatni azokat, akik úgy merik gondolni, hogy a cementmű többet árt, mint használ. Úgyhogy amikor a Strabag Zimmermann Ottó vezérletével és felügyeletével sajtótájékoztatót tartott Pécsett, akkor külön figyelmeztette a zöld völgy képviselőit, hogy ne szóljanak bele, mert ezt a Strabag tartja, itt, különösen a sajtó előtt ellenvéleménynek helye nincs. Külön fölvette ezeket az ellenkező nőszemélyeket videóra, hogy biztos, ami biztos, jó, ha mindenki tudja a Zimmermann irodában meg a Strabagnál, meg még ki tudja hol, hogy kire kell ügyelni. Zimmermann Ottó nem téved. Pontosan tudja, hogyan kell az embereket manipulálni. Ha már nem sikerült elhallgattatnia az ellenlábasokat, hát legalább be sem engedi. Akinek ellenvéleménye van, volt, lehet, az nem mehetett be a sajtótájékoztatóra Hetvehelyen. Pláne, ha az előző falugyűlésen videózott. Zimmermann Ottó irtózik a vitától. Nem jön el a zöld szervezetek rendezvényeire, konferenciáira. Ott ugyanis szembe kellene néznie azokkal, akik tudják, hogy a cementmű tönkreteszi a térség jövőjét. Zimmermann Ottót ugyanis ez nem érdekli. Őt a Strabag fizeti és nem is rosszul. Neki ez csak egy megbízás. Őt nem lehet a cementmű által okozott károkért később felelősségre vonni. Nem lakik itt. Nincs itt se kutyája, se macskája, se lova, se méhe, de még egy kis konyhakertje sincs. Nem az ő háza fog megrepedezni az úton végigdöngő teherautók által okozott rezgéstől. Nem az ő vendégei fognak elmaradni nyaranta. Nem az ő kertjében szárad el minden, amikor majd az elbányászott hegy miatt itt is olyan aszály lesz, mint Pécsett, ahol lassan már a szőlőt is öntözni kell. Zimmenmann Ottót nem érdekli a bükkösdi, hetvehelyi, orfűi, pécsi ember. A munkanélküli, a szegény meg pláne nem. Nem érdekli az ökológiai folyosó, a Natura 2000, a falusi turizmus, a biogazdálkodás, a haris nevű védett madár meg pláne nem. Zimmermann Ottót a feladat érdekli. Hogy lehet ennek a sok bugris falusinak bebeszélni, hogy ami rossz, az jó.
S itt óriási előnyben van.
Mögötte a Strabag, mögötte a milliárdok. Ki tudja fizetni a szövegírókat, a hirdetéseket, a nyomdaszámlát, a grafikust. Meg tud venni bármit. Csak egyet nem tud. Szembenézni azokkal, akiket nem lehet olyan könnyen átejteni. Leülni a Majer professzorral, a Litter Jánossal, a Fridrich Istvánnal. Irogatni róluk, megtámadni őket, lesajnálni őket a Cementinfóban, azt tudja a Zimmermann Ottó. De szemtől szemben érvelni, vitatkozni az ellenfelekkel a nyilvánosság előtt, azt nem. Zimmermann Ottó ugyanis nem meggyőződésből teszi, amit tesz. Csak pénzért. Rengeteg pénzért. Ha nekem is annyi lenne, mint a Strabagnak, akkor én is meg tudnék fogadni egy bérkommunikátort. Hátradőlnék és azt lesném, hogyan küzdenek egymással. Ő, meg a Zimmermann Ottó. S közben talán az itt élő falusiak is rádöbbennének, hogy átejtik őket. Hiszen, ha Zimmermann Ottó és Kővári József sikerrel járnak, akkor ők felveszik a pénzüket, ami egy falusinak nagyon soknak tűnik, a Strabag anyacégének tulajdonosai valahol Ausztriában, Németországban meg még ki tudja hol még több profitot vágnak zsebre, a most még zöld völgy lakói meg itt maradnak egy elbányászott heggyel, egy kiszáradó völggyel, meg egy csomó üres, beváltatlan ígérettel.
Kovács Kriszta
Az írás Zöld Völgy Híradóban jelent meg.
Az Indymedia értesülései szerint Bükkösdön 2004 július 7-én reggel a Strabag minden postaládába bedobott egy Új Dunántúli Naplót, ajándékként, ingyen, hogy mindenki olvashassa cég által fizetett egyoldalas hirdetés- interjút. A helyi civil szervezetek szerettek volna válaszolni az ott leírtakra, de a főszerkesztő helyettes tájékoztatása szerint hirdetésre csak hirdetéssel lehet reagálni. A hirdetést felvevő munkatársak tájékoztatása szerint egy oldal az újságban ilyen célra 768.200.- ft-ba kerül. Ennyi pénzért természetesen sem a cikkben emlegetett magánszemélyek, sem a civil szervezetek nem tudnak helyreigazítást kérni.
