A rovat kizárólagos támogatója

Az élővilág sokféleségének csökkenése és az ökoszisztéma összeomlása már gazdaságunk alapjait veszélyezteti. Ezt a problémát az emberiséget fenyegető 5 legnagyobb veszélye közé sorolták a világ vezető pénzügyi, gazdasági szakértői tavaly. Ahhoz, hogy elkerüljük az ökológiai összeomlást, minden talpalatnyi természetet védenünk kell, sőt, amit csak lehet, vissza kell adnunk a természetnek.

A Greenpeace részleteket közölt a Világgazdasági Fórum Globális kockázatokat elemző 2020-as jelentéséből.

Rohamosan terjeszkednek a városok és zsugorodik a természet

A klímaváltozás hozzájárul a fajok kihalásához, a fajok kihalása pedig még tovább súlyosbítja magát az éghajlatváltozást és annak társadalmi, gazdasági hatásait.

Noha a világon élő mintegy 7,6 milliárd ember az összes élőlény tömegének csupán 0,01% -át teszi ki, mégis napjainkra kiirtottuk a vadon élő emlősök 83%-át, és a növényfajok csaknem felét. A kihalás üteme ma tízszer gyorsabb, mint amilyen az elmúlt 10 millió év átlaga. Ha a legszolidabb becsléseket vesszük alapul, akkor kb. 2 millió faj él a Földön, amiből 200 és 2000 között veszítünk el minden évben. Léteznek azonban olyan, jóval erősebb becslések is, amelyek szerint ez a szám lényegesen nagyobb, és évente valójában inkább 10 000 és 100 000 között van a kipusztuló fajok száma.

A különböző tudományos összefoglalókban gyakran különböző adatok szerepelnek a fajok számára vonatkozóan. Ez azért van, mert a tudósok sokféle számítási módszerrel és modellel dolgoznak, ebben az esetben például csak a tudományosan leírt fajokat vették számításba. Az ugyancsak megalapozott és mérvadónak tekintett IPBES jelentés azonban más adatokkal dolgozik. Mindenesetre a lényeg ugyanaz: most zajlik a legnagyobb kihalási hullám az emberiség történetében, ami hatással van a gazdaságunkra, a társadalomra és az egyéni életünkre is.

A városok 2030-ra várhatóan háromszor akkora területet foglalnak majd el, mint amennyit 2000-ben. Ez a terjeszkedés főleg olyan területeket fal fel a természetből, amelyek különösen fontosak lennének a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából.

Az élelmiszerek iránti kereslet 2050-re megduplázódik

Ennek az igénynek a kielégítéséhez további 1 milliárd hektár földre lesz szükség, ami akkora, mint Kanada teljes kiterjedése. Mindemellett a nagyüzemi mezőgazdaságokban műtrágyával és növényvédő szerekkel is növelhetik a terméshozamot, ami szintén hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez.

kalászos aratás kép: Emile Loreaux / Greenpeace

A biológiai sokféleség csökkenése már gazdaságunk alapjait is veszélyezteti: az ökoszisztémák által kínált áru és szolgáltatások pénzben kifejezett értéke a becslések szerint évi 33 billió dollár – ez közel jár az Egyesült Államok és Kína GDP-jéhez.

Elveszítjük a lehetőséget, hogy újfajta gyógyszereket találjunk a természetben

Becslések szerint a hagyományos és a modern orvostudomány 50 000 – 70 000 növényfajt használ. A mai modern gyógyszerek kb. 50%-át természetes hatóanyagokból fejlesztették ki. Az új gyógyszeripari kutatások egyre gyakrabban fordulnak vissza a természethez új terápiás lehetőségeket keresve. A biodiverzitás csökkenésével nagymértékben visszaesik az új gyógyszerek felfedezésének lehetősége is.

Az Egyesült Államok 500 legnagyobb árbevételű cégének (nyílt részvénytársaságának) közel fele említi meg a biológiai sokféleséget a fenntarthatósági jelentésében, de csupán 5 olyan van közöttük, amelyek konkrét és mérhető célokat is tűztek ki ezen a téren.

Elveszítjük a beporzókat és a legtöbb pénzt hozó terményeket

Egy friss tanulmány szerint a rovarok állományai 40%-kal csökkentek az elmúlt évtizedekben, és a még meglévők egyharmada veszélyeztetett.

A rovarok számos más állat, például madarak, hüllők, kétéltűek és halak legfontosabb táplálékai. Ha mint táplálékforrást kivesszük őket a láncból, akkor minden velük táplálkozó állat éhen hal.

méhtetemek tenyérben kép: Fred Dott / Greenpeace

A rovarok végzik a világon a legnagyobb beporzó munkát is: a 115 legfontosabb élelmiszernövény 75%-a állati beporzástól függ, beleértve az olyan, tápanyagokban gazdag élelmiszereket, mint a gyümölcsök, zöldségek, a dió és más magvak, valamint a legtöbb pénzt hozó terményeket: a kávét és a kakaót.

Az elpusztított erdők nyomában pusztító tüzek, aszályok, áradások keletkeznek

2018-ban 12 millió hektár trópusi erdőt veszítettünk el, ami percenként 30 futballpályányi terület. Csak az Amazonas-vidéken az erdők 17%-a pusztult el az elmúlt 50 évben, és az erdőirtás mértéke 2012 óta növekszik. Amazónia mára körülbelül egyharmaddal kevesebb szén-dioxidot tud megkötni, mint egy évtizeddel ezelőtt, és egy nemrégiben készült tanulmány szerint a szárazodó légkör miatt a trópusi ökoszisztémák még kiszolgáltatottabbá válnak a tűznek, az aszálynak és áradásoknak. Mindez teljesen aláásná az élelmiszertermelést, növelné a vízhiányt és csökkentené a vízenergia-termelést – a gazdasági költségek meghaladnák a 300 milliárd dollárt.

Ha az esőerdők 20-25%-a elvész, elérünk egy olyan fordulópontot, ahonnan már az aszály, a tűz és a lombkorona-veszteség ördögi köre alakul ki, és nem lehet többé megállítani a pusztulást. Ez a fordulat néhány évtizeden belül bekövetkezhet.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint, ha helyreállítanánk a világ leromlott állapotú erdeinek legalább 46%-át, akkor az erre költött minden egyes dollár akár 30 dollár hasznot is hozhatna. Ez fellendítené a helyi foglalkoztatást, és segítene, hogy a helyi közösségek felismerjék, mennyire fontos a biológiai sokféleség.

Kritikus pillanatban vagyunk: változtatnunk kell politikai és egyéni szinten

erdőtűz oltás kép: David McNew Greenpeace

Mivel a klímaváltozás felerősíti az élő rendszerek összeomlását, visszafordíthatatlan károkat okozhatunk és ezek nagyon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak. A legsúlyosabb hatások némelyike nem fokozatosan, hanem hirtelen, nagy erővel jelentkezik majd, amikor a változások átlépnek egy kritikus küszöbértéket. Az embereknek meg kell érteniük, hogy a biológiai sokféleség csökkenése milyen hatással lesz a társadalomra és a saját életükre. Ezért nagyon fontos, hogy fogyasztóként olyan politikai döntéseket és olyan termelési módokat követeljünk, amelyek fenntarthatóak.

Ahhoz, hogy elkerüljük az ökológiai összeomlást, minden talpalatnyi természetet védenünk kell, sőt, amit csak lehet, vissza kell adnunk a természetnek. Üzenj te is a döntéshozóknak, írd alá a  GREENPEACE petícióját!

Nyitókép: orangután bébi mentés kép: Galih Nofrio Nanda/ Greenpeace

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek