A környezetbarát közlekedés egyik zálogának a bioüzemanyagokat tartják. A biodízel telítetlen zsírsavakból előállított metil észter. Alapanyagai lehetnek a növényi olajok: repce, napraforgó, szója és egyes pálmafajták. Érvek és ellenérvek.
A világban és az EU számos országaiban már évtizedek óta alkalmazzák a biodízelt üzemanyagként, az előállítás és felhasználás gyakorlata mára kialakult. A biodízel használata mellett azonban napjainkban jó néhány érv, és újabb ellenérv is sorakozik.
Hazánk agrár-ökológiai adottságai alapján a legfontosabb termesztett alapanyagunk a napraforgó és a repce lehet. A biodízel nagy előnye, hogy növényi olajokból nyerik, és mivel elégetésükkor csak annyi CO2 keletkezik, amennyit a növény élete során szervezetébe épített, használatuk során nincs plusz CO2 kibocsátás. További pozitívum lehet, hogy a talajban néhány hét alatt lebomlik, és a biodízel beszerzése egyszerűbb az ásvány dízelolajénál. Növényi olaj ugyanis világszerte sajtolható és ez az iparág nincsen rászorulva politikailag bizonytalan területekről történő szállításokra sem.
Az OzoneNetwork mai Egyenlítő című műsorának egyik vendége Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányfelelőse szerint a biomasszából nyert energia sűrűsége rendkívül alacsony, ezért nagy területeken kell növényeket termeszteni az energia kinyeréséhez. A bioüzemanyag hátránya, hogy az előállítása nagy mennyiségű fosszilis energia befektetését igényli, a kipufogógáz nitrogénoxid-tartalma nagyobb a hagyományos dízelolajhoz képest, valamint az üzemanyagszűrők eltömődését is okozhatja.
