Január 30-án a Szucsávai Bíróság felfüggesztette a verespataki Kirnyik-hegyre kibocsájtott 9/2011 számú régészeti mentesítési bizonylatot. A civil szervezetek által megtámadott okirat mindaddig jogerő nélkül marad, amíg a semmissé nyílvánítást célzó perben a végső bírósági döntés megszületik. Ezzel szükségszerűen a verespataki aranybánya engedélyeztetési folyamata is leáll, hiszen a régészeti mentesítési bizonylat hiányában sem környezetvédelmi, sem építkezési engedély nem bocsájtható ki.
Bár a per még két évig elhúzódhat, a hír következtében a verespataki bányaprojek mögött álló Gabriel Resources részvényei 14%-ot zuhantak és ideiglenesen felfüggesztették a velük való kereskedést a torontói tőzsdén. A befektetőket a Gabriel Resources egy közleménnyel igyekezett megnyugtatni, amelyben azt állítja, hogy a régészeti mentesítési bizonylat érvényes marad a felfüggesztés ideje alatt.
A Kirnyik-hegy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) verespataki aranybányatervének központi eleme. A célzott négy hegy közül ebben van a legtöbb arany, ezért itt kezdenék a kitermelést. Csakhogy régészeti szempontból is ez a legértékesebb terület, itt találhatóak a híres római kori bányajáratok, amelyek világviszonylatban is egyedi értéket képviselnek. Nemzeti jelentőségű műemlékként a történelem során keresztül-kasul lyuggatott hegy törvényes védelem alatt állt, ahol a hatályos bányászati törvény tiltja a kitermelést. A most bírósági úton felfüggesztett régészeti mentesítési bizonylat ezt a védettséget szüntette volna meg, lehetővé téve a hegy teljes megsemmisítését külszíni fejtéssel. A Kirnyik-hegy különleges örökségvédelmi értékének az alátámasztásában fontos szerepe volt annak a neves brit szakemberek által készített független tanulmánynak, aminek nyoma veszett a kulturális minisztériumban majd kiderült, hogy az előző miniszter hazavitte.
Négy év pereskedést követően 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság már semmissé nyilvánított egy hasonló mentesítési dokumentumot, amelyet még 2004-ben bocsájtottak ki. 2011-ben azonban Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter kezdeményezésére megszületett egy cselekvési terv, amelynek deklarált célja Verespatak régészeti és építészeti öröksége 80 %-nak megmentése és értékesítése volt. A Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal megállapodást is kötött az RMGC-vel, amely szerint ez 70 millió dollárral finanszírozza a terv megvalósítását. Az összeget részletekben fizették volna, azzal a feltétellel, hogy a verespataki bányaprojekt elindításához szükséges valamennyi engedélyt és jóváhagyást, végleges és megfellebezhetetlen formában megkapnak. 2011 július 14-én a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság ki is bocsájtotta a Kirnyik-hegy újabb, 9/2011 számú régészeti mentesítési bizonylatát. Ekkor a Mentsük meg Verespatakot mozgalom aktivistái számos utcai tiltakozó akciót szerveztek, úgynevezett „Hunoriádát” hirdettek, 77 civil szervezet közös állásfoglalásban követelte a mentesítési bizonylat visszavonását vagy a miniszter lemondását. A verespataki Alburnus Maior egyesület közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot, amelynek a mostani felfüggesztés az első kézzelfogható eredménye.
Kapcsolódó: A verespataki játszmának nincs vége
Kapcsolódó anyagok:
Egy miniszter pálfordulása, avagy Kelemen Hunor esete a verespataki bányaprojekttel
