A rovat kizárólagos támogatója

David Attenborough több mint 70 éves televíziós munkássága során az élet és halál kérdését a ragadozó és a zsákmány közötti küzdelemben fogalmazta meg. Az édeni és gazdag természeti világ lenyűgöző megnyilvánulásainak bemutatását az utóbbi években egy teljesen más fajta narratíva váltotta fel, amikor dokumentumfilmjeiben először a megmaradt éden megkérdőjelezhetetlen pusztulása kapott egyre nagyobb teret, majd a mindannyiunkat fenyegetőéghajlati válság veszélyének kérdései.

A 2020-as David Attenborough: A Life on Our Planet című dokumentumfilmben a veterán műsorvezető “tanúvallomást” tett az élete során dokumentált környezeti hanyatlásról, és politikai valamint személyes eszközökkel próbálta cselekvésre késztetni a közönséget. Most, a Netflix számára az Our Planet alkotóival közösen készített legújabb filmjében Attenborough kizárólag a tényekre összpontosít.

A középpontban bolygónk hanyatlásának tudományos eredményei állnak, kíméletlen részletességgel bemutatva a Föld pusztulásának mértékét – és amennyiben nem változtatunk drasztikusan, – a küszöbön álló környezeti katasztrófát

Attenborough átadja a szót Johan Rockströmnek, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatójának, hogy elmagyarázza “korunk legfontosabb tudományos felfedezését”. Rockström 2009-ben kilenc olyan folyamatot azonosított (éghajlatváltozás, biodiverzitás mértéke, erdős területek mennyisége, tápanyagkörforgás, édesvízkészlet, óceánok vizeinek kémhatása, ózonréteg, aeroszolok mértéke, mesterséges anyagok mennyisége és hatása), amelytől a Földön minden élet függ, és ezek mindegyikén belül meghatározta azokat a határokat, amelyeket nem lehet átlépni anélkül, hogy az emberiséget ne veszélyeztetnénk.

Ez a “határ-keretrendszer” szolgál a film szerkezetéül. Attenborough és egy globális szakértői csoport segítségével Rockström részletesen bemutatja az antropogén változások hatását a kilenc folyamatra, és azt, hogy hol tartunk a “visszafordíthatatlan pont” eléréséhez képest. Legalább négy – az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az erdős területek drasztikus csökkenése, valamint a nitrogén- és foszforegyensúly hiánya – esetében már most is a magas kockázati zónában mozgunk.

A drámai grafikák, amelyek a Földet lángokban vagy üvegként törve mutatják a sürgősség érzését igyekeznek hangsúlyozni. Ennél is meggyőzőbbek a tudósok vallomásai, akiknek túl sokáig kellett dokumentálniuk a hanyatlást. A Bolygónk jövőjének tudománya (Breaking Boundaries) szükséges híd a tudományos és a mainstream felfogás között egy olyan kérdésben, amelyet túl gyakran a műanyag szívószálakkal kapcsolatban fogalmaznak meg.

Az átlagos természetfilmeknél ambiciózusabb nevelési célokat tűz ki maga elé, és nemcsak a válság kiterjedését mutatja be, hanem a részletekbe is belemerül. A 75 perces film időtartama sűrűn töltött, és – azok számára, akiket a tények éppúgy megmozgatnak, mint a küzdő vadonban élő állatokról készült felvételek – tagadhatatlanul lehangoló. Mire a megoldásokról esik szó, a nézőt megdöbbenti a kihívás nagysága, de talán végleg meggyőzi a cselekvés szükségességéről. A szakértők szerint még van időnk változtatni, de nem szabad elfeledni, hogy a 2020- és 2030 közötti döntéseink és cselekedeteink fogják meghatározni az egész bolygó jövőjét! A koronavírusválság megmutatta az emberiség számára, hogy mennyire törékeny minden globális rendszerünkben, – elég ha egyetlen dolog elromlik valahol: az hatással lesz az egész világra. Most lehetőségünk adódott, hogy egy megújult szemlélettel építkezünk újra!

Azért, hogy mindannyiunk sürgős részvételét ösztönözzék, hangsúlyozzák, hogy a stabilitáshoz vezető  úton az egyének fogyasztása (egészséges táplálkozás, a hulladék csökkentése) ugyanolyan fontos, mint az agresszív politikai fellépés (a kibocsátások felére csökkentése minden évtizedben).

Volt már példa, a katasztrofális kimenetelű következmények megfordítására – hangsúlyozza Rockström.  Az 1980-as években az ózonréteg eltűnése miatti pánik összehangolt politikai fellépést serkentett, ami az ózon-réteg helyreállításához vezetett. “Valóban fantasztikus volt a tanújának lenni: a tudósok riadót fújtak, és a világ cselekedett” – mondja Attenborough. Ez a film úgy kongatja meg a vészharangot, mint még soha. A kérdés az, hogy meghalljuk-e?

 Breaking Boundaries: A bolygónk jövőjének tudománya június 4-én mutatkozott be világszerte a Netflixen.

Az eredeti ajánló itt érhető el.
Fordította és szerkesztette: Papp Endre

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek