A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: Népszava

Környezet-közelibb Budapestet ígértek az előválasztási kampányban az ellenzéki főpolgármester-jelöltek, de vajon mennyire zöld ma a főváros? A Városháza szerint nagyon is, de a szakértők másképp látják a hurráadatokat.Karácsony Gergely a többi között Liget-projekt újratárgyalását, a Városliget közparkként való felújítását, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, a Római-part megőrzését, a zöldterületek jogszabályi védelmét tűzte zászlajára előválasztási kampányában. Azt is ígérte, hogy megtiltaná a zöldterületek építési területté nyilvánítását, létrehozná a fővárosi főkertész pozícióját, bővítené a Tízezer új fát Budapestre programot, és új nagyvárosi parkot létesítene Észak-Csepelen.

A Greenpeace Magyarország 2016 végén ötpontos kiáltványt fogalmazott meg a zöldterületek védelmében – a kiindulási helyzet az elmúlt három évben nem sokat változott. Egy, a kiáltványhoz készült háttértanulmány szerint a városi zöldterületeknek néhány kivételtől eltekintve máig nincs igazi gazdája, sem kormányzati, sem önkormányzati szinten. – A magyar fejlesztéspolitika nem volt képes túljutni azon a ponton, hogy a városi zöldfelületre ne mint tartalék beépítési területre, hanem mint zöld infrastruktúrára, a szabadtéri rekreáció, a sport és az aktív szabadidő célterületére, közösségi térre, élőhelyre, levegő- és klímavédelmi eszközre tekintsen. Az állami és önkormányzati költségvetések rendre a zöldterületek fenntartását kurtítják meg, ha valahonnan forrásokat kell átcsoportosítani. Ez így nem mehet tovább, ha azt szeretnénk, hogy városaink továbbra is vonzóak, jó életnívót biztosítóak maradjanak, ne néptelenedjenek el, és ne kezdjen a több zöldre áhítozó városi lakosság kiköltözni a jelenleginél is nagyobb tömegben az agglomerációba – fogalmazta meg a tanulmányt készítő Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnök.

Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a zöldfelületek csökkenésében jelentős szerepük van az autóknak. Az elmúlt harminc évben drasztikusan megnőtt a gépjárműpark Budapesten, és ezeket a tulajdonosok zömmel a közterületen parkoltatják. Ráadásul az önkormányzatok is segítik ezt a folyamatot azzal, hogy a saját háza előtt – közterületen – mindenki ingyen tárolhatja az autóját. Csakhogy ezek a felületek épp az úgynevezett „zöld sávban” terjeszkednek, a járda széle és az útszegély között, ami egyébként eredetileg a fáknak és a talajtakaró növényeknek szánt hely. – Az autóknál több kárt semmi nem okozott a városnak: parkolásnál nekitolatnak a fatörzsnek, az sérül, majd a fa lassan elpusztul, az egy-két tonnás járművek pedig összetömörítik a talajt, így az később nem nyeli el a vizet – mondta. Szavai szerint az lenne a cél, hogy minden kerületben legyen főkertész, aki felügyeli ezt a területet. Jó példákat sorolt olyan városokra, kerületekre, ahol a füvesítés, parkosítás megfelelő: ilyen Szarvas, Balatonfüred, Gyula, Sopron, Kőbánya vagy épp Angyalföld.

Egy város soha nem lehet elég zöld, azt azonban tényként kell elfogadni, hogy a város olyan terület, amely beépített – mondta a Népszavának Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. ügyvezető igazgatója, aki szerint Budapest nagyon is zöld, így nincs oka szégyenkezni a nagyvárosok rangsorában, főként, ha az elmúlt évek civil és önkormányzati kezdeményezéseiről beszélünk. Szavai szerint az embereknek két fő okból van szükségük zöld felületre: egyrészt, mert – és ezt környezetpszichológiai tanulmányok is kimutatták – a fáktól jobb lesz a közérzetünk, (operáció után például a betegek gyorsabban gyógyulnak, ha az ablakuk fasorra vagy parkra néz), másrészt, mert nyáron segítenek elviselni az úgynevezett hőstresszt. Azt is kutatások igazolják, hogy egy bizonyos hőmérséklet felett ugrásszerűen nő a halálozási arány, a fák viszont természetes módon adnak hűvöset. Ezzel szemben például a légkondicionálók rendkívül károsak. – Ha melegszik az idő, az emberek bekapcsolják ezt a készüléket, ami – miközben hűti a lakások levegőjét – fújja ki a meleget, így az utca hőmérséklete emelkedik. Válaszként az emberek még feljebb csavarják a légkondicionálót, és még inkább fűtik az utcát – ezzel pedig a fák nem tudnak versenyezni – magyarázta a szakértő. Egyénileg is tehetnénk a „zöldért” – a hetvenes években például még teli voltak a meleget jól tűrő muskátlikkal a fővárosi balkonok, erkélyek, mára azonban a divat és a dizájn miatt ez megváltozott. Közben felnőtt egy olyan nemzedék is, amelyik nem tanulta meg a növények gondozását. Hasonló a helyzet a társasházi udvarokban, ahol a „közös lónak túros a háta” elv szerint vagy gondozzák a zöld felületet vagy nem. Korábban ráadásul a társasház dönthette el, hogy kivágnak-e fát vagy sem, mára szerencsére ez több önkormányzatnál engedélyhez kötött, és komoly bírsággal jár az önkényes fakivágás.
Van példa jó kezdeményezésekre is. A Főkert például egyre többször ültet városi klímatűrő növényeket – rozmaringot, levendulát –, s egy olyan gépet is beszereztek, amellyel az idősebb fákat át tudják ültetni. Ha egy utcában fasort ültetnek, az élhetőbbé teszi a tereket, megjelennek az üzletek, kávézók, teraszok, fellendül a gazdaság. Egyre több helyen ismerik fel, hogy érdemes az adott közösséget is bevonni a parkosításba, mert jobban megbecsülik az általuk ültetett növényeket – ilyenre jó példa a Teleki tér, a Mátyás tér vagy a Magdolna negyed átalakulása, de közösségi kertek létesültek Kispesten, Kőbányán, Újbudán, illetve több más városban is.

Más az érzet

Miközben a fővárosiak – a néhány szerencsésebb budai kerületben élők kivételével – azt érzik, hogy folyamatosan csökken az őket körülvevő zöld terület, addig a fővárosi önkormányzat szerint az elmúlt kilenc évben éppenséggel nőtt a zöldfelület aránya: 5.594.329 négyzetméterről 5.895.115-re. Az akkori 27324 négyzetméternyi sövény helyett ma 35223 négyzetméternyi pompázik, az évelők területe robbanásszerűen megugrott 15738 négyzetméterről 39130-re, a rózsák pedig 703 négyzetméter helyett immár 3219 négyzetméteren virítanak.

A képet árnyalja, hogy mindez csak a Főkert által kezelt fővárosi tulajdonú területekre vonatkozik, a kerületi tulajdonban levőkről nem kaptunk adatokat. Az elmúlt tíz évben mintegy 5 milliárd forint értékben valósítottak meg zöldfelületi beruházást a főváros által kezelt területeken, 2016. őszén pedig Tarlós István főpolgármester elindította a „10.000 új fát Budapestre!” elnevezésű programot – tájékoztatott Szűcs Somlyó Mária kommunikációs igazgató. A legnagyobb zöldterülettel egyébként a II., III. és XII, míg legkevesebbel az V., VI., VII. és VIII. kerület rendelkezik.

Arra a kérdésre, hogy Budapest hol áll a zöld fővárosok európai rangsorában, azt a választ kaptuk: az első tizenötben biztosan benne van.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek