A rovat kizárólagos támogatója

A Greenpeace Magyarország ma több száz emberes élőképpel üzente: a budapestieknek szívügye a Római-part, a főváros egyik utolsó természetközeli Duna-partja. A rendezvény résztvevői arra szólították fel a Fővárosi Közgyűlést: állítsa le a kockázatos parti nyomvonal engedélyeztetését, és kellő mélységgel és alapossággal vizsgáljon meg más, alternatív nyomvonalat is annak érdekében, hogy az árvízvédelemre végül olyan megoldás szülessen, mely a lakosságot is meg tudja védeni, és a partszakasz természeti értékeit sem pusztítja el.

A budapestiek ma megmutatták: a Római-part sorsa fővárosi ügy. Nem hagyják, hogy a Fővárosi Közgyűlés szeptember 27-én újra felelőtlen döntést hozzon Budapest egyik utolsó természetközeli partszakaszának a jövőjéről. A rendezvény résztvevői kiállásukkal megerősítették: a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme nem csupán mérnöki kérdés, de környezetvédelmi és társadalmi ügy is. „A Greenpeace Magyarország augusztusi közvélemény-kutatása már megmutatta, a budapestiek abszolút többsége természetpusztítás nélkül akar árvízvédelmet a kérdéses partszakaszon.

A ma eljött több száz résztvevő még világosabbá teszi: a budapestiek szívügye a Római-part. A III. kerületnek nem szabad megadnia tulajdonosi hozzájárulását a parti mobilgáthoz, a Fővárosnak pedig olyan megoldást kell találnia, mely a lakosoknak is védelmet nyújt, és a partszakasz természeti értékeit is megőrzi. A Római-partot védelem illeti, csak úgy, mint minden budapesti zöldterületet és zöldfelületet – mondta Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterületkampány-felelőse.

A Római-part sorsának rendezésére civil részről már született olyan szakértői javaslat, amely komplex ügyként kezeli a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét, de a döntéshozók továbbra se hajlandóak a számos szakterület képviselői által javasolt valós alternatívákat figyelembe venni. Javaslat a Római-part komplex rendezésére (2,4 MB pdf.)   Erre utalva jegyezte meg beszédében Tosics Iván városszociológus, hogy „az utóbbi 5-6 évben a főpolgármester kizárólag a part menti gátat akarta elfogadtatni ahelyett, hogy az árvízi, környezeti és rekreációs szempontból egyaránt a legjobbnak számító megoldást kereste volna a Római-part jövőjére.

A part menti gát megépítése behódolás lenne az ingatlanpiaci nyomásnak, mellyel megszűnne a Római-part jelenlegi közpark jellege, és elveszne a hely hagyományos hangulata. Ezt a budapestiek láthatóan nem akarják. Itt lenne az ideje, hogy a főpolgármester ezt belássa, és ennek tükrében cselekedjen.” A jelenleg engedélyeztetés alatt álló parti mobilgát nem csak társadalmi és környezetvédelmi szempontból aggályos. Műszaki szempontból is egyre több szakértő fogalmaz meg vele kapcsolatban kritikákat: a parti mobilgát nem biztos, hogy megfelelő védelmet tudna nyújtani a környéken lakóknak. „Azért vagyunk itt, hogy kifejezzük: nem szeretnénk betongátat a Római-parton! A gát épüljön meg egy utcával beljebb, a Nánási úton. A parti ingatlanok védelmét pedig más módon kell megoldani.

Felháborító, hogy a part természetes szépségét és a fákat el akarják pusztítani, hogy nincs szakmai vita, és a civileknek küzdeniük kell azért, hogy az észérvek napvilágra kerülhessenek!” – mondta beszédében a Római-parton lakó Kaprinyák Szilvia, és emlékeztette a rendezvény résztvevőit: a Fővárosi Közgyűlés tagjai az állampolgárokat érintő ügyekről döntenek, az állampolgárok felhatalmazására, és döntéseikkel a köz javát kell szolgálják.

Lányi András beszédében elmondta, hogy 2005-ben még a III. kerület döntött úgy, hogy az árvízvédelmi fővédvonalnak a folyó partján kell húzódnia, és 2010 óta születnek sorra azok a tanulmányok, amelyek ezt a döntést igazolják. A filozófus, környezetvédő ezután hozzátette: „A főpolgármester párhuzamot vont a római-parti mobilgát ellen, és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen fellépő civilek között. Ez részben jogos: mindkét esetben lelkiismeretlen politikusok erőltették a környezetromboló beavatkozást, amit az állampolgári tiltakozás megakadályozott” – fejtette ki felszólalásában Lányi András filozófus, környezetvédő.

A Greenpeace Magyarország azt várja a III. kerületi önkormányzattól, hogy ne adja meg a tulajdonosi hozzájárulását a parti nyomvonalhoz, a Főváros pedig állítsa le a parti nyomvonal jelenleg folyó engedélyezési eljárását. A környezetvédelmi szervezet azt kéri a Fővárosi Közgyűléstől, hogy az EU Vízkeretirányelvével és Árvízi irányelvével összhangban dolgoztasson ki egy olyan megoldást a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére, amely a legkisebb környezeti károkat okozva képes megvédeni a lakosságot.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek