Az enyhe tél hatására a Körös-Maros Nemzeti Park azon területein is darvak sokasága állomásozik, ahol az utóbbi években nem igen fordultak meg. Gyomaendrőd és bucsa környékén a beszámolók szerint jelenleg mintegy ezer példány tartózkodik.
A daru Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területein honos, telelni Afrika északi és Ázsia déli részére vonul. Csapatban repülnek és jellegzetes V alakú formációt vesznek fel. Az elöl repülő madár hamarabb elfárad, ezért változtatják a helyüket a csoportban. Magyarországon rendszeres átvonuló, nagyobb számban jelenik meg a Hortobágyon, Kardoskúton és Montágpusztán. Időszaki fészkelése előfordul, de nem jelentős. Hazai fészkelését, majd fiókanevelését hosszú idő után 2015 nyarán a Marcal-medencében észlelték először, igazolt, dokumentált módon.
A darvak legismertebb hazai állomáshelye a Hortobágy, ahonnan rendszerint november derekán az utolsó madarak is elindulnak délebbre. Következő állomásuk a Dél-Alföld, ahol a Kardoskút és Szeged környéki tavakon pihennek meg. Enyhe teleken ott kisebb-nagyobb csapatok át is telelnek a pusztán.
Az időjárástól függ merre mozdulnak el a darucsapatok
Mivel a tél eddig elég enyhe volt, ezért a madarak el kezdtek visszafelé vonulni, és szokatlan mód a Körös-Maros Nemzeti Park területén területén, Gyomaendrőd és Bucsa környékén ütöttek tanyát. A madarak a belvizes szántóföldeken, régi rizsföld maradványokon éjszakáznak, és a közeli búza- és kukoricatáblákon táplálkoznak. Több hete időznek már itt. Mozgásukat alapvetően az időjárás határozza meg, így az elkövetkező időszak hőmérsékletétől függ, hogy innen északra vagy délre mozdulnak majd el.
Megváltozhat a darvak telelési helye a jövőben
A szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben ez a telelési helyváltoztatás visszanyúlik egészen a Hortobágyig, amely néhány év múlva akár telelőhellyé is válhat a darvak számára. Ha így lesz, akkor a darvak valószínűleg a Dévaványai-Ecsegi pusztákon – amely félúton van Kardoskút és a Hortobágy között – is gyakoribb téli vendégek lesznek.
