A rovat kizárólagos támogatója

A világ rovarirtószer felhasználásának negyede a gyapot termesztéséhez köthető, az ipari vízszennyezés egyötöde a ruhaanyagok kezeléséhez és színezéséhez kapcsolódik, míg szinte minden évre jut egy, a több mint ezer ember életét követelő, dhakai Rana Plaza katasztrófájához hasonló szerencsétlenség. Évente 150 milliárd ruhadarab készül, miközben csak az USA-ban 13 millió tonna ruhát dobnak ki évente!

A Danish Fashion Institute kimutatása alapján a ruhaipar a második legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon, ami ráadásul a rövid termékciklusok révén pazarlásra is ösztönöz: csak az USA-ban 13 millió tonna ruhát dobnak ki évente. Az egyes termékeken lévő, átlagban 4 százaléknyi profit valóban az olcsó megoldások alkalmazására és a tömegtermelésre ösztönzi a vállalatokat, a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele azonban egyáltalán nem halálraítélt ötlet. A Marks & Spencer 625 millió fontos példája mutatja, hogy igencsak profitábilis a környezettudatos termelés és értékesítés. 

A fejlődő országokbeli gyárak katasztrófáit követő napokban rendszeresen felmerül a ruhaipar felelőssége és fenntarthatatlansága, sajnos azonban a nemzetközi figyelem gyorsan elillan. Teszi ezt annak ellenére, hogy az ágazat már nagyon régóta reformokra szorul, sőt a Danish Fashion Institute kimutatása alapján a második legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon. A világ rovarirtószer felhasználásának 25 százaléka a gyapottermesztéshez köthető, az ipari vízszennyezés egyötöde a ruhaanyagok kezeléséhez és színezéséhez kapcsolódik, míg szinte minden évre jut egy, a több mint ezer ember életét követelő, dhakai Rana Plaza katasztrófájához hasonló szerencsétlenség. Szintén beszédes, hogy évente 150 milliárd ruhadarab készül, miközben csak az USA-ban 13 millió tonna ruhát dobnak ki évente!

A reformtörekvések kapcsán sokan felvetik, hogy nem csak a pazarlás, hanem a divat folyamatos változása is kiváltó oka az ágazatra jellemző rövid termékciklusnak, amely alacsony egységnyi profitú tömegtermeléshez vezet. Egyszerűbben fogalmazva: a mai hivatalos álláspont szerint nem éri meg kevesebbet termelni. Az ágazatra jellemző, egyes termékek utáni átlagosan 4 százaléknyi profit valóban a termelési költségek csökkentésére, és a legolcsóbb megoldások alkalmazására ösztönzi a gyártókat, gyakran eredményezve a fenntarthatósági szempontok háttérbeszorulását.

Tamsin Lejeune, az Ethical Fashion Forum alapítója szerint azonban igenis megéri a környezettudatosabb fellépés, amire a Marks & Spencer „Plan A” kezdeményezését hozta fel példaként: a ruhaipari nagyvállalat a program 2007-es indulása óta 625 millió fontos extra haszonra tett szert, elsősorban a vásárlói hűség erősödése révén. A kezdeményezés keretében 100 fenntarthatósági célt tűztek, így például a csomagoló anyagok mennyiségének csökkentését, a szemét újrahasznosítását, megújuló energiaforrások használatát stb. A „Plan A” sikere ráadásul egy újabb, „Plan A 2020” elnevezésű, további 100 célt tartalmazó program elindulását is eredményezte. Az ilyen jellegű kezdeményezések rávilágítanak arra, hogy bár a ruhaipar jelenlegi struktúrájának átállítása valóban összetett feladat, de nem lehetetlen még a legnagyobb cégek számára sem, sőt a megfelelő módon végrehajtva kifejezetten profitábilis. A szektor átállása pedig új mérföldkövet jelenthetne a teljes fenntarthatóság felé vezető hosszú úton.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek