Szomorúan tudatjuk, hogy Vásárhelyi Judit, a Duna Kör egyik alapító tagja, a Duna Charta vezetőségének tagja, a Független Ökológiai Központ volt vezetője, a hazai környezeti nevelés jeles képviselője, az 1985-ös Alternatív Nobel-díj egyik megnevezettje, a Környezetünkért Díj és a Karátson Gábor Díj kitüntetettje súlyos betegség következtében eltávozott.
ELHUNYT VÁSÁRHELYI JUDT, A DUNA CHARTA VEZETŐSÉGÉNEK TAGJA
Szomorúan tudatjuk, hogy október 30-án hajnalban, súlyos betegség következtében elhunyt Vásárhelyi Judit. Judit a maga szerény, nem tolakodó stílusával a hazai Duna-mozgalom és környezetvédő mozgalom egyik ikonja volt. Angol–skandináv–könyvtár szakot végezett az ELTÉ-n, az egyetemi doktoriját nordisztikából írta. A Szabó Ervin Könyvtár munkatársaként az 1980-as évek elején kezdett el ellenzéki ügyekkel foglalkozni. A Duna Kör egyik alapítójaként az 1980-as évek közepén lakásában nem egyszer adott helyt a későbbi rendszerváltásban is jelentős szerepet játszó értelmiségiek összejöveteleinek. Amikor 1985-ben a Duna Kör megkapta az Alternatív Nobel-díjat (Right Livelihood Foundation), Vargha János mellett őt delegálták a díj átvételére.
A rendszerváltás után megalapította az óbudai Selyemgombolyítóban működött Független Ökológiai Központot, amely a hazai környezetvédelem egyik mozgatórugója volt, nem csak amiatt, mert jelentős támogatásokkal tudták elősegíteni a civil szféra működését, hanem, mert Judit vezetésével igazi alternatív központtá tudták fejleszteni a FÖK irodát.
A hazai környezeti nevelés jeles képviselőjeként a fenntarthatósági és felnőttoktatási programokkal foglalkozott, leginkább a lakóhelye környezetében, Kapolcson, Vigánpetenden és a Dörögdi-medencében. A Judit által vezetett műhely készítette elő azt az új paradigmát, amelyet a körülötte csoportosulók a segítségével és bizalmával felvértezve körvonalazták. Életművének jelentőségét épp a jelenkor krízise húzza alá, mert a kivezető út első lépéseit a kort megelőzve fogalmazták meg a körülötte összegyűlt fiatalok.
Judit munkásságáért megkapta a Környezetünkért Díjat és a Karátson Gábor Díjat. Májusban még részt vett a Duna Charta közgyűlésén, számos tervet megfogalmazva, bizakodólag nézett a jövő felé. A nyitókép ekkor készült róla. Halála súlyos veszteség a hazai környezet- és Duna védő mozgalomnak. Nyugodjék békében, emlékét megőrizzük – írta a Duna Charta.
Október 30-án kaptuk a hírt. Elment… Azóta se térünk magunkhoz. Vásárhelyi Judit nincs köztünk többé… Ő, a rendíthetetlen, az erőt adó, a véleményt formáló, akitől annyi mindent tanultunk. Az utóbbi időben elcsendesedett, kevesebbet volt köztünk… Tudtuk, hogy az OT-ra nem tud jönni, mert a szívével valami baj van. Kihangosított telefonon még beszéltünk vele…
Tavaly adtuk át neki az Örökös Puli díjat, egyesületi „életművéért”.
Így méltattuk: “Az egyesület munkájában kezdettől részt vett (alapító tag). A Független Ökológiai Központ – mely szervezetnek Judit volt a vezetője – sokszorosította a tagsági toborzó lapunkat, zölddel, újrahasznosított papíron… A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia első kiadásától kezdve a Szakmai Bizottság tagja, a harmadik kiadás szerkesztője, a negyedik kiadásban két helyi csoport rendezvényének is aktív szervezője és résztvevője. Sokáig kapcsolattartónk volt más szervezetekkel, döntéshozókkal, helyi csoportokkal való együttműködésben. Szakmai munkája közé tartozott még: pl. helyi közösségek fejlesztése, pályázati rendszer kidolgozása és működtetése, publikációk, OT szervezése. A Választmány munkájában – Kapolcsról utazva és online is – mindig aktív volt, a „Puli online Szalon” ötletgazdája. Lehet rá számítani, bármikor megszólítható, kérhető a segítsége, örömmel megosztja tapasztalatát, tudását másokkal. A háttérből segíti, mentorálja azt, aki hozzá fordul… Hiteles környezeti nevelő életútja alapján példaképünk.”
Judit nem panaszkodott, csak csendben távozott. Már nem kereshetjük. Fáj. Szeretettel emlékezünk rá mi, pulisok is, mert köztünk is helye volt, hozzánk is tartozott. A fotón a komolyan figyelő Juditot látjuk… bár mi ismertük a felszabadult, mosolygós Juditot is – írta a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület FB oldalán Saly Erika.
Részlet a Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiájának társadalmi vitájából 2002.:
Vásárhelyi Judit (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) egyetértésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az NFT gerincét a tudásalapú társadalom megteremtése képezi. De cáfolta azt a megállapítást, mely szerint ez új paradigma lenne. Új paradigma véleménye szerint az lenne, ha az anyag – nem csak a szólamok szintjén – az ökológiai fenntarthatóság felől közelítené meg a dolgot. A politikusok azonban a Védegylet által javasolt jövő nemzedékek ombudsman-jának tervét sem fogadták lelkesedéssel. A környezetvédelem szempontjainak ágazati integrációja, bár szerepel a prioritások között, már magában az anyagban sem sikerült neki érvényt szerezni. Visszatérve a tudásalapú társadalom eszméjére, ez sajnos csak eszme marad az anyagban, mert az eszközrendszerben mindenütt csak csupa általános dolog olvasható ennek kapcsán.
A KÖR megjelentetett egy könyvet a fenntartható pedagógiáról, melyben nem csak a tanulás, de a képesítés és készségfejlesztés is megjelenik. A képzettek köre pedig valamennyi munkában álló nemzedéket magában foglalja. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fenntarthatóságot ki kellene emelni az anyagban. Elmondta továbbá azt is, hogy véleménye szerint az NFT-ben túlságosan is kiemelt szerephez jutott – egyszersmind ökológiailag káros – turizmus helyett sokkal fontosabb lenne az energetikai kérdéseket állítani előtérbe. Margot Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi főbiztosa, a hazai zöldek képviselőivel való találkozóján azt az üzenetet adta, hogy a kormányra hibáira való hivatkozás helyett inkább a sarkukra kellene állniuk a zöldeknek nagyobb szakmai erőt felmutatva. Végezetül még egyszer nyomatékosította, hogy az energia kérdéseivel és a fenntarthatósággal kiemelten foglalkozzon az NFT. (A környezeti szempontok integrációja kapcsán egyetértett az elmondottakkal, hiszen valóban alig került be más operatív programokba, mivel sem a hazai, sem az uniós szabályozás a gyakorlatban nem szereti a környezetvédelmet. Az elmélet persze egészen más. Hazai szinten a régiók sem igazán szeretik ezeket a kérdéseket, mert hiányos az ismeretük, nem igazán tudják hova tenni. A környezet- és természetvédelem szervezetei elég gyengék ahhoz, hogy bebizonyítsák a kérdés fontosságát.)
“Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük.” Fekete István.
Vásárhelyi Judit: A FENNTARTÓ REND: A SZABAD ÖNKORLÁTOZÁS Imreh István, az ökológiai fenntarthatóság régésze.
Vásárhelyi Judit hamvasztás utáni búcsúztatója dec. 8-án 12 órakor lesz, a Farkasréti temetőben (3. ravatalozó).
Kapcsolódó anyagok:
Környezetvédők kérése a Duna ügyében
Újabb nyílt levél a Magyar Természettudományi Múzeum orbáni tönkretétele ellen
