Az osztrák hatóságok a Mosoni Duna vizével igyekeznek megmenteni a kiszáradástól a Fertő-tavat, ám környezetvédők szerint a módszer többet árt, mint használ, mert a folyó vizének vegyi összetétele egészen más, így beláthatatlan környezeti következményeket idézne elő, ha átvezetnék a tóba.
Fertő tó: ha sikerül a nagy feltöltési projekt, azt is nagyon megszenvedheti a természet.
A magyar oldalon már van egy 9 kilométer hosszú csatorna, azt toldanák meg további 12 kilométerrel. A múlt héten zajlottak tárgyalások, magyar részről már kiírták a közbeszerzést. Ha tisztázzák a finanszírozást, a munkálatok jövőre kezdődhetnek és legkorábban 2024-ben fejeződhetnek be. Akkor – elvileg – stabilizálhatják a talajvíz szintjét és szabályozhatják az öntözést is. De mellett emelkedne a Fertő szintje is. A tavat már nem először fenyegeti kiszáradás.
A környező mintegy 40 sós víz már most is ott tart a szomszédos Tószögben, hogy hamarosan teljesen eltűnik. Miközben vizük egyre inkább édesre vált, ami azt eredményezi, hogy élőviláguk átalakul. A költőmadarak közül sok már így is elkerüli, mert nem talál magának elég táplálékot. A bajok részben – a klímaváltozással összefüggésben – abból fakadnak, hogy egyre kevesebb a csapadék, ráadásul változik a megoszlása. Télen kevesebb, nyáron több eső hull, viszont a meleg időszakban gyorsabban elpárolog és nem lehet összegyűjteni. Emellett a mezőgazdasági művelés folytán erősen csökken a talajvíz szintje. Nem kedvez az sem, hogy a környéken főleg cukorrépát, kukoricát és napraforgót vetnek, ami nagyon vízigényes – írta a Népszava.
