A rovat kizárólagos támogatója

Megjelent a Duna-völgy területfejlesztési kérdéseivel foglalkozó kétkötetes kutatási összefoglaló a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gondozásában.

A kérdéskör összefüggéseit egy sor munkacsoport vizsgálta az MTA stratégiai kutatások részeként. A kiadvány egyik fontos megállapítása, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepciónak a jelenleginél erőteljesebben kellene koncentrálnia a Dunára, a Duna menti térségekre, a Duna mente egységes fejlesztésére. Így a Duna területi integráló szerepkört tölthetne be.
E nélkül a statisztikai-tervezési régiók, mint intézményes és térbeli kategóriák határozzák meg a területfejlesztést ezen a tájon is, s nem valósulhat meg a Duna mente sajátságos adottságainak megfelelő hasznosítás. A Duna ma még a régiók elválasztó határvonalát jelenti. A hét régió közül öt dunai érdekeltségű, de egy rövid szakaszt leszámítva, a Duna a régiók határaként jelenik meg. Ahhoz, hogy a folyó elválasztó jellege megszűnjön, és a későbbiek során szó lehessen akár egy integratív Duna-régió kialakításáról, legalább 30 kilométerenként hidakra lenne szükség a Dunán. E nélkül nem lehet számítani az integratív szerepre – állapítja meg a tanulmány. A Duna, mint szállítási lehetőség, gazdasági kapcsolatépítő felértékelődik majd az Európai Unióba belépő új tagállamokkal. A folyó összeköti keletet és nyugatot, az uniós tagállamokat és a csatlakozókat – olvasható a kiadványban.
2002. április 24.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás