A rovat kizárólagos támogatója

Lihegve kaptatunk felfelé a majdnem függőleges hegyoldalon. Az egyik lány mérgesen sziszegi: ha tudom, hogy ide jövünk, akkor inkább otthon maradok. Aztán a villogó zseblámpák fényében láthatóvá válik a fekete madárháló, és jókedvűen visít: Tanár úr, denevér van a hálóban! De aranyos!



VT denevér hálóban.jpg
VT denevér hálóban.jpg
Sietve érkezik Géczi István, aki Zemplén-Abaúji Csoport vezetője. Szervezetileg ők a Magyar Denevérkutatók Baráti Köréhez tartoznak. Ez az egyesület azt tűzte ki célul, hogy felméri és megóvja a hazai denevérek állományát. Korábban az épületekben lakó állatokat vizsgálták, a mostani program pedig a bányákban élő bőregereket hivatott megfigyelni, és előkészíteni az élőhelyek védetté nyilvánítását. Megérkezett az avatott szakember a hálóhoz, majd gyakorlott, mégis óvatos mozdulatokkal kiszabadítja az állatkát. Nem könnyű feladat, mert a rémült denevérek egyre csak vergődnek és így még inkább belegabalyodnak a hálóba, aminek a vége a háló kivágása, mert a denevérek semmiképpen sem sérülhetnek.. Sokszor meg is harapják szabadítójukat, ezért kell a kesztyű, és persze gyakorlat. Majd belekerül egy kis vászonzsákba, és ha alábbhagy az első roham, akkor megvizsgálják őt is a társaival együtt, aztán szabadon engedik. El is jött a perc, a csendes estében megállt a denevérek első hulláma, nem jöttek ki többen a Telkibánya fölötti bányagödörből, amelyik jó néhány tucat méter mély. A Gyepű-hegy gyomrában lévő András-bánya egyik aknájánál vagyunk. Indulhat a megvizsgálás. Az első példány egy nagy patkósorrú, errefelé most ez a leggyakoribb faj. Közben Géczi István elmondja: hazánkban 26 denevérfaj ismert, ebből 4 igen ritka. A maradék 22 faj mindegyik képviselőjével találkozhatunk Zemplén erdeiben, nagyobb épületeiben. Először az állat ivarát állapítják meg: hím. Majd következik az alkar-méret, tolómérővel mérve. Ennek azért nagy a jelentősége, mert leginkább ez a jellemző segít kiválasztani a fajt, ha az első szemrevételezésből nem lenne egyértelmű. Ezt követően egy pöttynyi hibajavító festék kerül a jobb alkar hajlatára. Mint megtudtam, erre azért van szükség, hogy ha a csapat másnap is befogná ugyanazon egyedeket, akkor ne hamisítsák az eredményt. Mindez igen gyorsan és szakszerűen zajlik. Ezen az estén összesen tizenhét denevér akadt bele a hálóba, és – mintegy melléktermékként – egy vörösbegy.


VT denevér vörösbegy.jpg
VT denevér vörösbegy.jpg

Az ő szabadulása érdekében a hálót is elvágta Samu Péter, aki régi denevéres, és ő jött de az országos központból, hogy a terepjáróval segítse a programot. Közben újból érkezett néhány denevér, de már kevesebb, mint az első roham idején. Előkerült a határozó is, mivel olyan fajt talált Géczi tanár úr, amit ő sem ismert fel kapásból. A Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola nyolc tanulója folyamatosan figyelte a hálót, nincs-e újabb állat. A Gimnázium végzőse, Nagy Zsuzsa hosszas erőfeszítés után tud csak kiszabadítani egyet a hálóból. Nem mondja, de én tudom: ha nem próbáltam volna neki segíteni, akkor hamarabb sikerül. Ő már pár éve együtt dolgozik a csoporttal, nagy gyakorlata van. Mivel rovarevőkről van szó, ezért van a kezén neki is kesztyű.
Géczi István elmondja: kilenc éve dolgozik ez a csoport Zemplénben, és legnagyobb eredményüknek tartják azt, hogy sikrült megegyezésre jutni a templomok és lakóéületek gondnokaival. A denevérek védettek, de pihenő- és telelőhelyeik még nem. Ez a felmérés azt szolgálja, hogy konkrét számadadtok birtokában kérjék a védetté nyilvánítást. 2001 04.07.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás