A vadon élő állat- és növényfajok mintegy 20 százaléka veszélyeztetett Franciaországban, és a helyzet romlóban van – figyelmeztetett egy friss közlemény. Sokkal nagyobb a természet pusztulásának mértéke, mint a védelmi erőfeszítések.
A vadvilág világnapja alkalmából a francia Biodiverzitási Hivatal (OFB), a párizsi Természettudományi Múzeum (MNHN) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a fajok védelmére és az ember okozta károk csökkentésére szólított fel. A három szervezet az IUCN veszélyeztetett fajokat nyilvántartó vörös listájának alakulását vizsgálta meg 2008 óta az országban.
13 év alatt 13 842 fajt értékeltek, és 17,6 százalékukat találták veszélyeztetettnek.
Az arány magasabb a fészkelő madarak (32 százalék), az édesvízi rákok (28 százalék) és a kétéltűek (23 százalék) esetében. 187 faj teljesen eltűnt, több mint 2100 faj esetében nincs elegendő adat. Franciaország tengerentúli területein a helyzet különösen aggasztó. Laurent Poncet, az MNHN kutatója szerint vannak „majdnem veszélyeztetett” fajok, ezek lesznek a jövőben a fenyegetett fajok, de ma még könnyen megmenthetők. Egyes csoportokat – a hüllőket, a kétéltűeket, az emlősöket, a madarakat és az anyaországi halakat – 2008 óta kétszer mérték fel.
„Nem gondoltuk, hogy nyolc-kilenc év alatt túl sok változás megy végbe. Az a meglepő, hogy a helyzet egyértelmű romlásának vagyunk tanúi. A fészkelőmadarak negyede volt veszélyeztetett 2008-ban, nyolc évvel később a harmada”– magyarázta az AFP-nek Florian Kirchner, az IUCN franciaországi irodájának kutatója.
A helyzet azért is aggasztó, mert ezek a fajok, vagyis a gerincesek részesülnek a legtöbb védelemben – tette hozzá. „Ez visszautal az ország fő veszélyforrásaira: a kontroll nélküli földhasználatra, a mezőgazdasági művelés intenzívebbé válására, a kártevőirtók nagy mennyiségére” – mondta a tudós. Ha több adat állna rendelkezésre, valószínűleg még több faj kerülne a veszélyeztetett kategóriába Poncet szerint.
„Sokkal nagyobb a természet pusztulásának mértéke, mint az összes védelmi erőfeszítés”– figyelmeztetett Kirchner, aki mindemellett a remény két forrását is megtalálta, az egyik a közvélekedés változása, a másik az egyes fajok – a vidra, az alpesi kőszáli kecske vagy a barátkeselyű – védelmében elért sikerek.
