A rovat kizárólagos támogatója

Az elmúlt hetekben nagy sajtóvisszhangot és közfelháborodást váltott ki az M237 kódszámú, GPS nyakörvvel jelölt svájci farkas valószínűsíthető kilövésének híre Hidasnémetiben, akárcsak a szinte napra pontosan két éve lelőtt bolgár, szintén jeladós barátkeselyű ügye Szabolcsbákán, vagy a másfél éve történt tömeges madármérgezés Turán.

Ezekben a kirívó esetekben jogos és szükséges a közfelháborodás, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek csak a „jéghegy csúcsát” jelentik a hazai illegális ragadozópusztítás tükrében, és a konkrét bűncselekmények mellett a probléma gyökerével is foglalkozni kell.

Az M237 néven elhíresült farkast Svájc legkeletibb tagállamának (Graubünden kanton) Vadászati és Halászati Hivatala 2022-ben fogta be és szerelte fel a GPS nyakörvvel. A vadon született és nevelkedett fiatal hím állatra tudományos kutatás céljából egy éves kora körül került a mozgásának nyomon követésére alkalmas eszköz, amelynek köszönhetően az eddig ismert leghosszabb európai farkaskóborlásnak lehettek szemtanúi a szakemberek. M237 útja során négy országban járt, míg végül Magyországon, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hernádnémeti határából, a Hernádmenti Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területéről érkeztek az utolsó jelei. A területileg illetékes Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai érzékelve a problémát azonnal tájékoztatták a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) illetékes nyomozóit. Az eset kivizsgálásában más nemzeti park igazgatóságok szakemberei mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egysége is részt vett (további részleteket a nyomozás érdekében nem közlünk).

Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége az Európai Unió és a magyar állam által támogatott HELICON, PannonEagle és SakerRoads LIFE projektek keretében jött létre és működik immár egy évtizede. Az egység fő feladata alapvetően a mérgezés miatt elpusztult ragadozómadarak és más állatok, illetve a mérgezett csalétkek felkutatása. Ugyanakkor gyakran más, védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények során – mint például lelövés vagy illegális csapdázás – is nagy hasznát veszik a természetvédelmi és bűnüldözési szervezetek az egység munkájának.

farkas nógrádban vadkamera fotó Papp Ferenc természetvédelmi őr Nógrádi Tájegység BNPI

Így sajnos nem ez az első, farkas elpusztításával kapcsolatos eset, amelynek felderítésében részt vett az egység: 2013-ban egy Felsőtárkány határában meglőtt, 2018-ban pedig egy Nagyvisnyó közigazgatási területén talált elpusztult farkas ügyében segítették a kutyák a rendőrség és a természetvédelmi őrszolgálat munkáját. A korábbi eset kapcsán a „Falco” nevű német juhászkutya segítségével sikerült visszakövetni a hátsó lábon lőtt farkas menekülési útvonalát, majd végül a lelövés pontos helyszínét is. A rendőrségi nyomozás azonban ekkor nem járt sikerrel, nem sikerült megtalálni az elkövetőt.

A fenti szomorú esetek mellett az MME kutyás egysége a WWF Magyarországgal és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben részt vesz a hazai farkasállomány monitorozásában is. A WWF Magyarország EuroLargeCarnivores  és SWIPE LIFE projektjeivel együttműködve 2018 és 2023 között a kutyák segítségével számos helyszínen sikerült rögzíteni farkasnyomokat (lábnyomot, ürüléket, szőrt vagy zsákmányt), ami nagyban segítette a ritka faj hazai elterjedésének és az egyes egyedek mozgáskörzetének tisztázását.

A természetvédelmi szakemberek minden évben több illegális farkaselejtésről szereznek tudomást, valamint a vadkamera-felvételek elemzése során rendszeresen jelennek meg mellső vagy hátsó lábukon feltehetően lövéstől sérült egyedek. Ezek a bűncselekmények rendszerint rejtve maradnak, illetve a kevés ismertté vált eset során a rendőrségi nyomozások ritkán tudnak eredménnyel járni. Ezért is különösen fontosak a mostanihoz hasonlóan nagy nyilvánosságot kapott és remélhetőleg sikeres vádemeléssel, majd szigorú bírósági ítélettel záruló esetek, de azt fontos hangsúlyoznunk, hogy ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A szakemberek becslése szerint a hazai erdőkben sajnálatos módon több tucat fokozottan védett emlős nagyragadozót pusztítottak el illegálisan az elmúlt két évtizedben.

Hasonló felháborodást váltott ki a két évvel ezelőtt Bulgáriából érkezett, szintén jeladót és W0670 kódszámú gyűrűt viselő barátkeselyű Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kilövése. Ekkor az MME kutyás egységében szolgáló „Carlo” nevű belga juhászkutya segítségével sikerült megtalálni a madárról már eltávolított jeladót, illetve Szabolcsbáka település határában a Durbák Farm Vadásztársaság területén a madárból származó sérült tollak, valamint nagyobb mennyiségű vérnyom is előkerült. Ebben az esetben az NNI sikeres nyomozását követően vádemelés történt. Az egyik tettes, a vadászvendéget kísérő, területileg illetékes hivatásos vadász (H. Gy. 46 éves gyürei lakos) elismerte bűnösségét, és felfüggesztett börtönbüntetést, pénzbírságot, valamint foglalkozástól való végleges eltiltást kapott az előkészítő tárgyalás során. Ugyanakkor a vád szerint a ravaszt meghúzó sportvadász (B. L. 56 éves kisvárdai lakos) nem ismerte el bűnösségét, így az ügy bírósági tárgyaláson tovább folytatódik idén májusban a Kisvárdai Járásbíróságon.

A lakosság nagy része egyszerűen „a vadászokat” hibáztatja az ilyen esetek elkövetésével kapcsolatban, de az általánosítás, azaz az egész vadásztársadalom elítélése természetesen itt sem lehet helyes álláspont. A mintegy 70 ezer hazai vadászt képviselő Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) közleményében a leghatározottabban elítélte a természetkárosítás bármilyen formáját, valamint elítél minden jogellenes cselekményt, különösen azokat, amelyek nem jogszerű vadászati körülmények következtében állnak elő. Ugyanakkor azzal tisztában kell lenni, hogy a ragadozók ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban az elmúlt 10 évben elítélt vagy meggyanúsított személyek – néhány kivételtől eltekintve – hivatásos vagy sportvadászok voltak. Így a jogkövető hazai vadásztársadalom szerepe kétségtelenül kulcsfontosságú az ilyen bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, valamint abban, hogy soraik közül végérvényesen kizárják a bűncselekmények elkövetőit.

Sajnálatos módon a mai napig gyakori nézet a ragadozók általános „boszorkányüldözése”.

Azaz a komplex ökológiai rendszerek és a nemzetközi tudományos eredmények ismeretének hiányában sokan egyszerűen a közös préda iránti irigység vagy megalapozatlan félelem okán, érzelmi oldalról ítélik meg a vadon élő ragadozókat. Ugyanakkor szerencsére látható, hogy az ilyen bűncselekmények egyre nagyobb közfelháborodást váltanak ki, nem csak a természetvédelemben dolgozók vagy az állatbarát laikusok között, de a vadásztársadalmon belül is. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbak a gyanúsítottak felderítésével és vádemeléssel záródó sikeres rendőrségi nyomozások is. Mindezek hatására remélhetőleg precedens értékű bírósági ítéletek születnek ezekben a közismert ügyekben, amelyek nagyban hozzá tudnak járulni, hogy a jövőben hasonló esetek sokkal kisebb eséllyel fordulhassanak elő Magyarországon – írta az MME sajtóközleményében.

Kapcsolódó anyagok:

Várjunk egy kicsit a farkaskilövő meglincselésével

A Dunát átúszva már Nógrádban kószál a svájci farkas

Autóval vihette a farkastetemet a borsodi vadász/gyilkos

Állítólag lelőtték a nálunk kószáló svájci farkast

Hol támadnak a ragadozók?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek