Boldog-boldogtalan osztogatja a posztokat, hogy milyen módszertannal kell a diófákat megmenteni a kivágástól. Égetés, permetezés miegymás… Álljunk akkor meg pár szóra. A cikk ugyan egy éves, de ma is aktuális.A képen láthatjátok így néz ki nálam a dió, mint sok más helyen is – írja FB posztjában Németh Adrás. És igen a csúnya légy csinálta. Nem kellett volna behurcolni erre a kontinensre, vannak akik évtizedek óta ezt papolják, de mi csak akkor guglizunk ha mar ég a ház.
Viszont ami nagyon fontos és amiről nem írnak a lehulló diót 1-2 órán belül szedd fel, mert különben a nyüvek kimásznak. Amit fotóztam az már pár napja vödörben van és nincs az alján egy darab nyű sem. Szóval ha valaki nekiáll ezt elégetni akkor éppen semmit nem ér. De cserébe szennyezi a levegőt. Jövőre már szabályt is sért.
Szóval ezt mar akár komposztálhatná is. A levelet mindenféleképpen, hiszen azt lehet, ahhoz semmi de semmi köze nincs a légynek.
És hogy mit csinálok én a dióval? Hát szépen összeszedem felviszem a padlásra, ott kiszárad, és mivel emberi fogyasztásra alkalmatlan ezért télen a madaraknak adom majd. Cserébe a a madarak az én vegyszermentes kertemben igyekeznek majd valamennyire védekezni a kartevők ellen.
Sajnos a nyugati dióburokfúró légykoma ellen nem túl hatásos a széncinege ezt be kell látni. De a három diófa adja a kert lomfelületének a nagyját, adja a sok pozitív ingyenes szolgáltatást, véd a széltől a kései fagytól, árnyékol a forróságban. És a lombkoronában élnek a hasznos és a nem igazán hasznos lények mert nem permetezem őket.
Viszont elégetni azt amiben már nincs ott a kartevő azt azért nemcsak felesleges és nemcsak hiba hanem egyenesen bűn!
Szóval kérlek titeket ne terjesszétek, hogy a diót és a diólevelet el kell égetni, mert nem kell, a kártevőnek semmi köze a levélhez és már semmi köze ahhoz a dióhoz, ami már a földön van napok óta. Ha valaki meg veszi a fáradságot és reggel este szedi a diót, hogy összeszedje a nyüveket is, akkor tegye olyan helyre ahonnan a nyüvek nem ássák magukat a talajba.
Ennyi, nem kell füstölögni, tessék józan ésszel élni.
A permetezési javaslatok ha jól tudom felszívódó szert alkalmaznak, ami ha jól tudom csak akkor hat ha valami eszi a diót valamely részét. Ez talán annyira nem gázos mint a kontakt hatású rovarölők (lasd szúnyoggyérítés, tavaszi gyümölcsfavirágzáskori permetezés) bár ami nem öl meg, az nem erősít meg, hanem legyengít. Illetve van aki írja hogy ötször permetezte a diófát mégis a legyek győztek.
Szóval feleslegesnek tűnik a háborúzás (a háború mindig felesleges). Én abban bízok, hogy még van annyi tartalék az ökoszisztémában, hogy elébb utóbb pár széles táplálék spektrumú faj, vagy valami parazita vagy betegség megtalálja a legyet és majd beáll valami egyensúlyi állapot. Legalábbis ha nem rombolunk tovább, akkor talán.
Szóval ez van, tudom az optimista október elején vagyunk és ez a poszt meg nem túl optimista. De hát ez van, ez a valóság. A lényeg felesleges égetésre ne buzdítsuk egymást. Annak semmi haszna de sok a kára.
A fát kivágni meg tényleg teljesen felesleges. Persze tudom hogy a légy egy jó takaró, mert manapság őszintén bevallani hogy azért vágom ki mert zavar a lomb egyre cikibb. De égetni meg egyre égőbb.
A megosztásokat megköszönöm, a füst és méregparti posztok mar sok-sok száz megosztásnál járnak, utol kellene érni őket.
Nameste!
by: #ÖkopatóPál azaz Németh András #természetvédész
Ui.: A kommentszekcióban Nikola Rahme igen gyorsan megadta a megoldást is ami akár működhet is. A fa alá a diók hullásának az időszakában olyan fóliát teríteni amin nem tudnak átmenni a nyüvek. Ha ezt meg tudja valaki oldani akkora területen ami már a legyek számára nehezebben leküzdhető akkor ez lehet eredményes. Kiindulva saját kertemből, ez megoldhatatlan, de van ahol lehet megoldás aki az enyémnél sterilebb kertet művel, szóval a 99%
Nikola Rahme hozzászólása a bejegyzéshez:
Ha már ilyen jól ismerjük a legyecske életciklusát, akkor itt egy egyszerű, mechanikus védekezési mód: dióhullás előtt a teljes lombkorona alá a talajra valamilyen átjárhatatlan anyagot (fólia) leteríteni. Persze, ronda, meg műanyag, de talán hatékonyabb, mint a vegyszer és a kései tűz. Persze az igazi az lenne, ha minden egyes diófa alatt megcsinálná valaki, mert a legyek jól repülnek, hiába az egész, ha a szomszéd fájáról jövőre új legyek jönnek. Ha ezt pár éven át ismételnék, vissza lehetne szorítani legalább helyileg. De ez munkával jár, nem lehet megúszni egy kis permetezéssel.
A fekete dió a felvezetésben megtévesztő lehet, mert van ugye a fekete dió (Juglans nigra) nevű idegenhonos fafaj. Tudom, hogy nálad azért fekete, mert megfeketedik a nyüvektől, de mégis na. Ja, egyébként a közönséges dió (Juglans regia) sem tagja a pannon flórának, ez most megint az a helyzet, ami a puszpángmollyal, a vadgesztenye-aknázómollyal, vagy a boróka-tarkadíszbogárral történik.
Kapcsolódó anyagok:
A feketedő dió és a nyüvek, meg a totálisan félrement háború
